Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2014. június 22., vasárnap

Sara Teasdale There Will Come Soft Rains – Langy esők jönnek… – Mlake kiše dolaze – Будет ласковый дождь

Sara Teasdale
Saint Louis August 8, 1884 – New York Siti January 29, 1933



There Will Come Soft Rains

There will come soft rains and the smell of the ground,
And swallows circling with their shimmering sound;

And frogs in the pools, singing at night,
And wild plum trees in tremulous white,

Robins will wear their feathery fire,
Whistling their whims on a low fence-wire;

And not one will know of the war, not one
Will care at last when it is done.

Not one would mind, neither bird nor tree,
If mankind perished utterly;

And Spring herself, when she woke at dawn,
Would scarcely know that we were gone.


Langy esők jönnek…

Langy esők jönnek s föld illata száll,
és köröz a légben majd fecskemadár,

és ungnak a békák az éji tavon,
és szilvafát lenget a lágy fuvalom,

és a rigók mondják és torkuk remeg
a kis kerítéseken éneküket,

és nem beszél senki a háborúról,
s nem kérdezi senki, hogy lesz-e s mikor?

S nem kérdezi semmi, se fű, se madár,
hogy hol van az ember, jaj, hova már?

És új tavasz ébred és kezd életet,
és hogy mi elmúltunk, nem látja meg.

                             Fordította: Kuczka Péter


Mlake kiše dolaze

Mlake kiše dolaze i miris zemlje
I sa zvukom radosti let lastavice;

I noću na jezeru žabokrečina,
I drhtaj divljih stabala šljiva,

Crvendaći će doneti pernatu vatru
Sa zviždukom svojih hirova na santraču;

I niko neće spomenuti rata,
Niko neće upitati dal će biti ikada.

Upit ne postavlja ni ptica ni drvo
Ako posve nestane čovečanstvo;

I Proleće kad novi život mami,
Da nas nema jedva će znati.

                             Prevod: Fehér Illés

Будет ласковый дождь

Будет ласковый дождь, будет запах земли.
Щебет юрких стрижей от зари до зари,

И ночные рулады лягушек в прудах.
И цветение слив в белопенных садах;

Огнегрудый комочек слетит на забор,
И малиновки трель выткет звонкий узор.

И никто, и никто не вспомянет войну
Пережито-забыто, ворошить ни к чему

И ни птица, ни ива слезы не прольет,
Если сгинет с Земли человеческий род

И весна... и Весна встретит новый рассвет
Не заметив, что нас уже нет.


                             Перевод Алексадр Градский










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése