Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2014. december 3., szerda

B. Tomos Hajnal Szabadesés – Slobodan pad – Free fall

B. Tomos Hajnal portréja

B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –


Szabadesés

Nem múlnak hajnalok,
ha kettőt  tapsolok,
nem nyilnak percek,
mint feltépett fércek –
nem akarom, de mint korom
idő szitál, alkonyodom,
hosszú az éj, rólam mesél,
álomba fúlt való henyél –
nem az leszek aki voltam,
mit érne a rigó holtan?
Jó fenségek rendezgetnek,
nem kérdezek, nem felelnek.

Slobodan pad

Ne prolazi osvitak
ako aplaudiram,
poput rascepanih marama
ne otvaraju se podrhtavanja –
ne želim ali kao moja kova
sipi vreme, hvata me tama,
dugačka je noć, o meni ćaska,
u san utopljena tumara –
neću biti ta koja sam bila,
šta bi mrtva ptica vredila?
Dobra visočanstva me nameštaju,
ne zapitkujem, ne odgovaraju.

Prevod: Fehér Illés



Free fall

Dawn expires not
When I applaud
Minutes don't cleave open
Resembling torn seams.
Undesired, time flakes away
As sifting soot. My dusk is here.
Endles night spins my tale,
Reality idles quenched by dream,
Who I once was, will never more be,
What is worth a dead merle anyway?
Kind lords decree,
I pose no question,  the reply is silence.

                             Translated by Van Horn Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése