Cselényi Béla Vízy Dorka emlékére – U spomen Dorke Vizi

Cselényi Béla Kolozsvár, 1955. április . 04. –

Vízy Dorka emlékére Hát ellibbentél, lepkecsontú Dorka... Elsápad az arc, elszorul a torok, a szőrehulló dokumentátorok nikotinleples vagy dohányszűz torka. Ívelő utadon égi vándorok kísérnek halkan az örök uborka- szezonba, míg belénk a halál horga nem akadt még, csupán lelkünk tántorog. Íróasztalodon megfagyott hajsza égeti lelkét munkatársaidnak és tehetetlenül néznek egymásra. Ódon elődök dagerrotip bajsza fogad odaát és szivárványhidak, míg lent fáradoznak hantodat ásva. Budapest, 2015. I. 1.

U spomen Dorke Vizi Pa odlepršala si Dorko s kostima leptira… Izbledi lice, stisne se grlo nikotinom presvučeno ili čisto grlo već napola ćelavih piskarala. Na tvom putu u lovište večno nebeske lutalice te prate a mi dok nas kama kosca ne stiže samo dušama posrtamo. Na tvom pisaćem stolu zaleđena vreva prži duše tvojih saradnika i jedan drugog nemoćno gledaju. Na drugom svetu te mostovi duge čekaju i brkovi prastarih predaka, dok dole tvoj grob užurbano kopaju. Budimpešta, 1. I. 2015. Prevod: Fehér Illés