Petőfi Sándor (Šandor Petefi)
Kisőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.
Mögöttem a múlt…
Mögöttem a múlt szép kék erdősége, Előttem a jövő szép zöld vetése; Az mindig messze, és mégsem hagy el, Ezt el nem érem, bár mindig közel. Ekkép vándorlok az országuton, Mely puszta, vadon. Vándorlok csüggedetten Az örökké tartó jelenben. |
Iza mene prošlost…
Iza mene plava šuma prošlosti, Ispred mene zelena setva budućnosti; Jedna je u daljini, ipak me ne napušta, Druga je nadohvat, al’ do sebe me ne pušta. Ovako lutam drumom, divljem, opustošenom. Lutam žalom osmuđen, U večnom trenu sadašnjem. Prevod: Maša Starec i Fehér Illés |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése