G. Szabó Ferenc Kettesben – Udvoje

G. Szabó Ferenc Sepsiszentgyörgy 1968. december 29. –

Kettesben Ami­kor végre Ve­led is le­he­tek néma ha­ran­go­kat és sovány ebe­ket raj­zo­lok egy végte­len mo­solyt aj­kad­ra (még azért is!) ahogy szívod ma­gad­ba Világ a csönd­nek il­latát. Meg­nyug­tat ez a kép. Az ég asz­ta­la tele van fény­cson­tok­kal.

Udvoje Kad moćiću konačno i  s Tobom biti crtaću nema zvona i mršave pse na tvoje usne beskonačan osmeh (i još zato!) Svete kako u sebe miris tišine udišeš. Smiruje me taj prizor. Kostima svetla je pun stol neba. Prevod: Fehér Illés