Filip Tamás A másik – Onaj drugi

 

Filip Tamás Budapest 1960. július 13. –

 

 

A másik   Talán már épül benned egy híd, fényből és füstből, amin elindulsz, hogy átérj másik oldaladra. Vagy netán egyszerre vagy várvédő és ostromló katona, létrákon igyekszel fölfelé, égi bástyák magasába, és amikor felérsz magadhoz, a másik, létrádat mindig eltaszítja. Földre zuhansz, a fejed mégis felhőkbe ütöd bele, a panoráma egészen közel kerül: orrod előtt hangya és gyorsvonat. Egy másik történetben folytatódsz, elágazol, spirál, ellipszis leszel, egy kolostor merengőjében imádkozol, olyan lassan, ahogyan evezni tudna benned a láncra vert folyó, az arckönyvben lapozgatsz lázasan, próbálsz valakit megtalálni, és örömszakadtáig ragaszkodsz életedhez. Egy néma serpára bízod magad, amikor eldöntöd végre: az alaptábort elhagyod.

Onaj drugi   Možda se već gradi u tebi jedan most, iz svetla i dima, na kojem krenućeš da bi na drugu obalu stigao. Ili si možda istovremeno vojnik branilac i napadač, putem merdevina trudiš se gore stići, u vis nebeskih kula, i kad već do sebe stižeš, onaj drugi odgurne ti merdevinu. Na zemlju padaš, ipak glavom o oblake udariš, panorama je sasvim blizu: ispred nosa ti je mrav i brzi voz. U nekoj drugoj priči se nastavljaš, pregazi te, bićeš spirala, elipsa, u sanjarnici nekog samostana se moliš, tako sporo kao reka u okovima bi u tebi veslati mogla, žurno pretražuješ knjigu obraza, pokušavaš nekoga pronaći i do svog života do besvesti se držiš. Nemoj šerpi se prepuštas kad konačno odlučiš: osnove napustaš.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=26633