Jékely Zoltán Kiűzetés a Paradicsomból – Isterivanje iz raja

Jékely Zoltán - Szentgyörgyi Kornél portréja

Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.

Kiűzetés a Paradicsomból Minden végtagunkkal összefonódva az ősemberi csont- és izomcsomóba, vérünk egymás vérébe oltva, oly egyek voltunk, mintha így születtünk volna : nő-férfi, egy-test, együtemű két szív, iker-lelkek reflexei, közelből összevillanó szemek lidérc-lángokkal egymásba cikázók - Mi tépte ketté ezt az egy-világot? Mintha doronggal ütöttek volna gerincen, bénultan és kihülve, dermedten elterülve, jégszárnyasan, távolodón repülve egy-fekhelyünkről már kétféle űrbe : étheri hidegek vagyunk s vágytalanok, mint a nemtelen, meddő angyalok. Külön-külön összekulcsolt kezünk bocsánatért eseng : amiért nem vétkezünk, s mert testünk gyatra újra fölidézni az Éden valóraváltott igéretét, s egymásnak újra megadni a tegnap ízlelt pillanatnyi örökkévalóságot.

Isterivanje iz Raja Isprepletenih udova u iskonski snop kostiju i mišića krvlju jedno drugo smo kalemili, kao zajedno rođeni, jedno smo bili : muškarac-žena, jedno telo, otkucaji isti, refleksi dvojnih duša, bleštavila bliskih pogleda plamenom iskušenje je spojilo - Taj jedinstveni svet šta je rasporilo? Kao batinom u kičmu udareni, promrzlo, oduzeto, prestravljeno, ukočeno, ledenim krilima se udaljujemo iz istog postolja u odvojene vasione : bez želje smo i nebesko otuđeni kao bespolni, jalovi anđeli. Sklopljenim rukama odvojeno preklinjemo za oproštaj : jer ne grešimo, jer tela su nam zlehuda opet otkriti ostvareno obećanje Raja, i jedno drugom opet pokloniti jučer kušanu, trenutačnu slavu neprolaza. Prevod: Fehér Illés   Objavljeno: Ezüst híd – Srebrni most (2011)                       Családi kör, Novi Sad.