Hurt Judit Hervadás – Uvenuće

Hurt Judit Budapest, 1957. november 06. –

Hervadás Hajnalban van a csendnek magasztossága, átható némasága valahogy más, mint az éj hallgatása. Talán a nyárnak van ilyen lassú hervadása, mikor zöld vérét hullajtja a lomb ősszel az elmúlásba. Az időt jelző reggeli harangszó fémes zúgása nekem sem kegyelmez, kéretlen, gyűrt ráncok rajzolódnak arcomra lejáró időm jelezve. Súg a hajnali, titokzatos csend fülembe: te is testből születtél testbe, sejtjeidbe az elmúlást mélyen elrejtve.

Uvenuće Uzvišenost tišina u svanuću poseduje, njena prodorna nemost je nekako drugačija od ćutanja noći. Tako usporeno možda samo leto vene kad u jesen zelena krv krošnje u moriju pada. Jutarnje označavanje vremena metalng zvuka zvona ni mene ne štedi, prolaznost vremena na mom licu nepozvane, zgužvane bore označavaju. Tajanstvena tišina svanuća šapuće mi: i ti si iz tela u telo rođena, u ćelijama sa duboko sakrivenom morijom. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző