Répás Norbert Tervezett véletlen világkép – Planirana slučajna slika sveta

Répás Norbert Komárom 1969. január 9 –

Tervezett véletlen világkép – köszönettel Ivana Hostovának1  és Grandpierre Attilának2 –   Kócos nyarat élesztgetünk szívünk függőkertjében és versben dicsőítjük a titokzatos a teremtést. Mögöttünk csend s homály, előttünk ismeretlen út, elődeink lábnyomát viseli, melyet pokolba kívánunk. Szemellenzőben keringünk hallgatásaink körpályáján, mint Gliese 581c messze a Mérleg csillagképben.   Arcunkon könnybe fagy a magábaforduló elutasítás és zsigereinkben érezzük, ahogy mély sebek fakadnak. A holdtölte búját szomjas állatként isszák ki lelkünkből a fellegek, hogy felfedjék a bennünk sugárzó csillagot. Legmélyebb virtualitásom, pókként vájja gondolataim, ahogy a folyóvíz fodrai partot s szigetet formálnak. Ujjunkat mindannyian be tudjuk hajlítani, sőt előre megjósoljuk, hogy mikor melyik hajlik be, képesek vagyunk irányítására. Szervezetünkben anyagtalan tudat az úr az anyag felett. Ennek pedig rendkívüli következményei is vannak. Ha a Világegyetem is élőlény, akkor szervezetén belül, egyetemes szinten tudat mozgatja az anyagot! Érted már? Kapizsgálod? Létünk általános alapból való! Szellem, anyag és vákuum között a szakadék áthidaltatott. Kozmikus életszövetségben áll egymással minden élet. Anyag-élet-öntudat, atom- érzés-gondolat teljes képet ad. Kebleid, halk szűköléseid, szívkagylód igazgyöngyeit pillangószárnyon terelte hozzám a Magasabb Tudat.

Planirana slučajna slika sveta – hvala Ivani Hostovoj i Atili Grandpijeru– U visećem vrtu našeg srca čupavo leto oživljavamo i tajanstveno stvaranje pesmom slavimo. Tišina i tama je iza nas, ispred nas sa tragovima stopala naših predaka nepoznata staza, šta bi najarađe u paklu slali. Na kružnim stazama naših ćutanja sa štitnikom za oči kružimo, kao u daljini Glis 581c u sazvežđu Vage. U sebi zatvoreno odbijanje na našim licima u suze se ledi i stvaranje dubokih rana u žlezdama osećamo, Tugu punog meseca iz naše duše oblaci poput žednih životinja ispijaju, da bi u nama postojeću zvezdu zaboravili. Moja najdublja mogućnost misli poput pauka dubi, kao talasi reke koji obalu, ostrvo oblikuju. Prst svi mi možemo saviti, dapače unapred predkazamo, koji kad će se saviti, sposobni smo usmeravati. U organizmu našem nad materijom neuhvatljiva svest gospodari. Posledice te činjece su pak nepredivive. Ako je živo biće i Svemir, onda unutar njegovog organizma, na sveobuhvatnom nivou materiju svest pomera! Shvataš li? Kapiraš? Iz sveopšte osnove je naše postojanje! Premošćena je provalija između uma, materije i vakuma. Svako živo biće u kosmičkom savezu života postoji. Materija-život-svest, atom- osećaj-misao celovitu sliku daje. Prave bisere tvog krila, tihog cvilenja, školjke srca do mene Viša Svest na krilima leptira terala. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző