Vincze Andrea Victória Rejtőzködő – Skrivalica

Vincze Andrea Victória Kazincbarcika, 1972. október 04. –

Rejtőzködő ...amikor már a kimondatlan gondolat sem igaz, s koszos gödrök alján posvány és szemét a vígasz, - aki keres csak egyre nagyobb sötétséget talál, a rothadásba ágyazott báj jólneveltséget szimulál, - ne add oda könnyen az álmaidban újra felnövő vágyakat, még ne hagyd szabadon szállni a mélyben megbújó hárfahangokat. Aztán amikor már elfeledték azt is, hogy mindennek júdási ára van, s az ocsúból a tiszta magokat kiválogattuk titokban, aprólékosan, akkor engedd be az ablakon a misztikusan kavargó fényeket, s teregesd ki a lassú szelekbe a lelked rejtekében bújkáló reményeket...

Skrivalica ...kad već ni neizgovoreno nije istina i na dnu gnusnih jama uteha je kaljuga i prljavština – tragač samo sve veći mrak nalazi, u gnjiležu položena draž pristojnost podvlači, – u snu ponovo pojavljenu čežnju nemoj olako dati, u dubini skrivajućim glasovima harfe slobodan let još nemoj dozvoliti. A onda kad su već i to zaboravili, da sve i svoju izdajničku cenu ima i iz orepka potajno, podrobno čista zrna odabrali, na prozoru pojavljen mističan sjaj tad pusti unutra, i u skrivenom delu duše postojeću nadu u lagan vetar pusti... Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző