Hajnal Éva Komló, 1960. szeptember 4. –
|
Másolat
Zsigereimbe
másolod magad,
csókjaid csipkeléptei eszmélnek lépteim alatt. Pillanat csendül, mint üvegpohárban játszó töredék idő. Selymek suttogásán siklik madaram, kitárt szárnyakkal vidítom magam. Sóhajod gyémánt, emelsz szüntelen. Látlak a télben, mind az ünnepen, fák lombjain fuvolák dalában, te trillálsz égi vándor szavában. Markaimba metszetted magad. … ebben a versben is, mind a te szavad. |
Kopija
Sebe u organe mi kopiraš,
koraci tvog poljupca
ispod mojih koraka se osvešćuju.
Kao igra krhotine vremena u staklenom kaležu,
zazvuči trenutak.
Na šaputanju svile lebdi moja ptica,
bodrim se raširenim krilima.
Uzdah ti je dijamant, uzdižeš me.
I zimi te vidim, ta praznik mi je,
tvoj glas čujem u pesmi svake krošnje
i u slovu ponoćne skitnice.
Urezao si se u moje dlanove.
...i u toj pesmi, reči su tvoje.
Prevod: Fehér Illés
|
Tetszik!
VálaszTörlés