Ljiljana Lalić, Banja
Luka 25.12. 1958. –
Garantovati
Prije nekoliko dana
milostivog čovjeka
počeli su da jedu zidovi.
Ustajao je noću
laganiji za nekoliko kilograma
ali još uvijek prizemljen
palio cigarete
pomno proučavajući zadimljene krugove.
U jednom od njih pojaviše se obrisi
nekoga ili nečega.
Udubljivao se svom silom naprezao
pokušavao iskopati brzo
zamalo iščezlog sopstvenog Nestora.
Ispod razbacanih zamršenih ganglija
prolazio je sivom i bijelom gustinom
uvlačeći se u žljebove, pukotine
upadajući u rascjepe između hemisfera
odmarajući se pokatkad na svojim plećima
u hladovini razgranatog moždanog stabla.
Vuk ili čovjek.
Čovjek ili vuk.
Dvoumio je
i tako u beskonačnoj dimnoj zavjesi
čekao svanuće.
10. januar, 2013.
|
Szavatololni
Pár nappal ezelőtt
a falak kezdték enni
a könyörületes embert.
Éjjel néhány kilóvala
könnyebben de még
mindig józanul
gyújtott rá és
tanulmányozta a füstkarikákat.
Egyikben valakinek vagy valaminek
az alakja tűnt fel.
Minden erejét összeszedve
próbálta a már majdnem eltűnt
önmaga Nesztorát feltárni.
A szanszét szórt ideggócok alatti
vájatokba repedésekbe behúzódva
a féltekék közötti hasadékokba bukva
néha a szerteágazó agytekervények
hűvösében saját vállain megpihenve
szürke és fehér masszaként haladt.
Farkas vagy ember.
Ember vagy farkas.
Kételkedve
végtelen füstfüggönyben
várta a virradatot.
2013. január 10.
Fordította:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése