Faiz Softić Ovdje – Itt

Faiz Softić Vrbe kod Bijelog Polja 1958. –

Ovdje Ovdje svi, i zvani i nezvani, ovjeravaju vize, za crnu zemlju, i ulice kaldrmišu hrbatima tek prohodalih. Ovdje zob i pšenica klijaju iz istog sjemena – iz iste balege – iz čvora borovog. Ovdje je i naš zakletnik onemoćao – sila je silu nadnijela i crv pojeo sve, sem čahure. Rađaju se oni što brzo stasavaju šireći ruke bijele mame nas u zagrljaj. U vječni. Ovdje, kao nigdje, tabani za travu prirastaju tek ozelenjelu i oči za sunce. Srmom posrmljeno.

Itt Itt mindenki, a hivatalos is, a hívatlan is, a fekete földre szóló vízumot hitelesíti és az utcákat az éppen felcseperedettekkel kövezteti. Itt a zab és a búza egyazon magból csírázik – egyazon trágyából – fenyőcsomóból. Itt az esküt tett is tehetetlen – erőszak az erőszak fölé emelkedett és a hüvelyeken kívül a nyű mindent elnyel. Szaporodnak a korán cseperedők akik tárt karokkal ölükbe csábítanak. A pusztulásba. Itt, mint sehol máshol, az épp kizöldült fűre tapadnak a talpak és a szemek a napra. Színezüsttel ezüstözött. Fordította: Fehér Illés

Izvor: Iz zbirke: Dok vode teku. NVO Centar za kulturu –Bihor, 2016. 31. str.