Fekete Anna Majd igen – Potom da

Fekete Anna Komárom, 1988. –

Majd igen

Nem is az éjszakát látjuk – csak a nappal árnyékát,
a villanyfényben és félálomban kucorgó házakat.
Nem az éjszaka rendjét érezzük, hanem a szomorú,
ideges vonaglást, a reggel szívverését.
Könyvek a városok, eljárt az idő fölöttük,
végtelenek és mégis semmitmondók.

Egy boldog kéz majd eltöröl mindent, amire emlékezhetnék.

Néhány évtized, és visszafoglalja őket a sötétség.

Forrás: http://szorosko.eu/2013/05/fekete-anna/

Potom da

Ustvari nije noć što vidimo – samo senku dana,

u električnoj rasveti i polusnu zgrčene domove.

Nije red noći što osećamo, nego tužno,

nervozno trzanje, otkucaje srca jutra.

Gradovi su knjige, vreme nas je pregazio,

beskonačni su ipak beznačajni.

Jedna srtena ruka zbrisaće sve, na što bismo mogli sećati se.

Par desetleća i sve će tama prekriti.

Prevod: Fehér Illés