Mišo L. Korać Ruga mi se klatno u otkucaju – Kigúnyol az óra mutatója

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –

Ruga mi se klatno u otkucaju Čekao sam te na Trgu od nesanice i žagora mudrice moja i nijesi došla... Tik....tak... tik...tak.. tik...tak... Sam sam... Ruga mi se klatno u otkucaju... Tik...tak... tik...tak... Voli...ne voli... Voli...ne voli... Na nebu izranja žuti mjesec i klanja se oblacima... Pod mojim koracima čuje se zvuk ispovjedaonice, mudrice moja... Za mene,,, Za tebe... Treba nadživjeti sat na zidinama kule ispod koje koračam svakoga dana i označavam vrijeme... Ti koja mi stavljaš zlatni dukat između usana umjesto poljubaca ne daj Kerberima da me propuste... Neka mi dopuste da se pomolim za oboje... Zlatni Haronov dukat umjesto putarine istopi između naših usana... od požude i poljubaca... Tvrdoglavi Kerber me čeka već pola vijeka... Tik...tak... Tikl...tak... Dobro došli u moj san presuditeljko.... San u kojem poželim da prešutim šutnju... Tik...tak... Tik...tak... Voli...ne voli... Voli...ne voli... Nalazim razlog da trajem... Ako bi smjela ako bi htjela dozvoli mi da se kajem što ne sebično sasvim obično poželim u gluho doba da pobjedim sat ispod kojeg svakoga dana sjedim očekujući te mudrice moja... U blizini djeca pjevaju "Sve je laž osim smrti" Tik...tak... Tik...tak mudrice moja... Djeca odlaze ostavljajući nam pjesmu... Pod mojim koracima čuje se zvuk ispovjedaonice... Tik...tak... Tik...tak... Treba svakoga dana živjeti za sjutra i nadživjeti sat na zidinama kule... Laminarsa, ej Laminarsa* Tik...Tak... Tik...tak... Bože, kako je teško zaboraviti voljeti... Pretvaramo se u pitalicu za tebe za mene grkinjo moja... Tik...tak tik..tak.. Voli...ne voli voli...ne voli... Tik..tak... Tik...tak... *Laminarsa - Ljubavni bol

Kigúnyol az óra mutatója A virrasztás és zsibongás Terén vártalak huncutkám és nem jöttél... Tik....tak... tik...tak.. tik...tak... Egyedül vagyok... Kigúnyol az óra mutatója... Tik....tak... tik...tak.. Szeret...nem szeret... Szeret... nem szeret... A előbukkanó sárga hold a felhőket köszönti... Lépteim alatt a gyóntatószék visszhangzik, huncutkám... Értem... Érted... Túl kell élni a várfalon lévő órát mely alatt naponta gyalogolok és mérem az időt... Te aki ajkaim közé csók helyett aranytallért teszel a Kerberoszoknak ne engedj át... Engedjék meg hogy mindkettőnkért imádkozzak... Hádész aranytallérja útadó helyett ajakaink között olvadj el... a vágytól és csókjainktól.. Kerberosz, a konok már fél évszázada vár... Tik...tak... Tik...tak... Szeretettel köszöntelek álmomban igazságot szolgáltatóm... Álmomban ahol a hallgatást szeretném elhallgatni... Tik...tak... Tikl...tak... Szeret... nem szeret... Szeret...nem szeret... Van értelme létezek folytatom... Ha mernéd ha igényelnéd engedd meg vezekeljek nem magamért csak úgy egyszerűen éjnek éjjelén szeretném az órát mely alatt naponta várlak legyőzni, huncutkám... Közelemben gyerekek énekelnek "A halált leszámítva minden hazugság" Tik...tak... Tik...tak huncutkám... Éneküket visszahagyva mennek el a gyerekek... Lépteim alatt a gyóntató hangja hallatszik... Tik...tak... Tik...tak... Minden nap a holnapért kell élni és a várfalon lévő órát túlélni... Laminarsa, ej Laminarsa* Tik...tak... Tik...tak... Istenem, szeretni milyen nehéz elfelejteni... Kérdezőkké válunk érted értem görög szerelmem... Tik...tak tik..tak.. Szeret...nem szeret... szeret...nem szeret... Tik...tak tik..tak.. Laminarsa* - szerelmi fájdalom Fordította: Fehér Illés

Izvor: Mišo L.Korać: Ne daj da nas život mimoiđe Pokret Podgorica 2007. str. 42-45.