Enesa Mahmić Pismo Cvetajeve – Cvetajeva levele

Enesa Mahmić 4. mart 1989. –

Pismo Cvetajeve Rainer, Odgovaraj samo sa da Na sve što ja hoću Iz toga neće proizaći ništa strašno.1 Vrijeme velike gladi Otupila su me za zlo U ove sitne sate Umjesto kruha jedem njemačku poeziju I nadam se, nadam da ćeš pisati. A Volga se ispriječila između nas Volga isprljana krvlju i barutom Silne granice i barikade Svaki dan donosi istu borbu Istu otupljenost Ponekad mi se čini da nisam dorasla ljubavi Kao da znam samo žaliti. Znam da ćemo se sresti negdje Možda to mora biti veliki grad? Mali gradovi ponekad obmanu Dani protiču u dnu pustih ulica Uvlačim pogled Gdje faun ispija noćnu ogoljenost grozdova Ne, ne bojim se umrijeti ovdje Niti strepim od krvoločnih čuvara Samo piši. 1Odlomak iz pisma Marine Cvetajeve

Cvetajeva levele Rainer, Mindenre ami akarok Csak igennel felelj Ebből semmi rossz nem származik.* A nagy éhinség miatt A gazság már nem lázít Így az éj közpén Kenyér helyett német költészetet fogyasztok És remélem, remélem jelentkezel. Elválaszt bennünket a Volga A vérrel és lőporral szennyezett Volga Határok és barikádok Minden nap ugyan azt a harcot hozza Ugyan azt a fásultságot Néha úgy érzem a szerelmet nem érdemlem Mintha csak gyászolni tudnék. Tudom valahol majd találkozunk Talán nagy városnak kellene lenni? A kisvárosok néha átvernek A napok az utcák mélyén telnek Tekintetemmel oda húzódok Ahol faun szemezi az éji csonka fürtöket Nem, nem félek a haláltól A vérszomjas porkoláboktól sem félek Csak írj. *Részlet Marina Cvetajeva leveléből Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor