Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –
|
(árnyék)
Magam mögött
húzom
az árnyékom, súrlódik az aszfalton, noha suhan- nia kéne, el ne kopjon
még idő
előtt, el ne szakad-
jon a szerelmes viszony, ami összeköt a lenti és a fenti világgal, amíg, amíg
csak lehet.
|
(senka)
Svoju senku iza sebe
vučem, na trotoaru se
trti, iako bi kliziti tre-
bala, da se pre vremena
ne ovešta, da se odnos za-
ljubljenosti ne pokida,
što me sa donjim i gornjim
svetom spaja, dotle, dotle
god je moguće.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése