Željko Krznarić Ne volim te više – Többé nem szeretlek

Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –

Ne volim te više Ne volim te više, da znaš, ali uvijek mi tako ponekad u vremenu dođeš pa pomislim da si mi sve na svijetu i ne mogu ni zamisliti kako ležiš u nekom drugom krevetu. A ista si i kad kiša pada i kad hlače obučeš i kad suknju skidaš a ne plačeš nikad. Jednog ću te dana ubiti zbog svega jer si tako slatka bezobrazna i kratka, ako ne računam noge, jer si fina djevojčica i najhrabrija kurva jer si mi u oči ušla bez kucanja i srama ubit ću te prije spavanja da se probudiš kao dama da imaš pune sobe ljubavi kao zimnicu spremne i ne volim te više da znaš i sve će novine pisati o tome u restorane više nećeš ući ludo moja mala neugledna plava predivno stvorenje božje i moje raspitaj se kod prijatelja što je još tvoje a što meni pripada raspitaj se jer ne dam ti više ni da misliš. Ubit ću te što se skitaš svijetom policija će te tražiti što bludničiš s ljetom na javnom mjestu pa ćeš onda opet k meni dovoditi ljude da me ubijaju dugo i da se čude što voliš na meni. I ne volim te više, da znaš, ali te tražim jer si tako prosta i slatka kao sirup jer si tako divlja kad ti vrat zagrizem a baš nikakva nisi kad te zubi bole neću više ni da mislim o tebi dok si od mene daleko što ja znam ljubi li te netko jer ti je toplo u sobi bezobraznice mala igraj se još malo dok mi mrak ne padne u krevet. Ludo, čekam te i sutra kao uvijek u devet.

Többé nem szeretlek Jegyezd meg, többé nem szeretlek, de néha valahogy betoppansz életembe és azt hiszem, mindenem vagy és nem tudom elképzelni, hogy más ágyában fekszel. Ugyan az vagy, ha esik vagy nadrágba bújsz, netán szoknyád veted le és sosem sírsz. Mindezért egy nap megöllek, mert olyan kedves vagy pimasz és kimért, ha lábadat nem számítom, mert kedves egy lány vagy és a legbátrabb szajha, mert kopogtatás és habozás nélkül fészkeltél szemembe, még alvás előtt leszámolok veled, hogy reggel mint dáma ébredj, hogy szobád szerelemmel teljen mint valami téli tüzlővel és jegyezd meg, többé nem szeretlek és minden újság erről ír majd, az éttermekbe többé nem léphetsz be, bolondos kedvesem, jelentéktelen szőkeség isteni teremtmény és az enyém, barátoktól kérdezd meg, mi az, ami a tiéd és mi az enyém, kérdezősködj, mert még gondolkodni sem engedlek. Megöllek, mert a világban barangolsz, a rendőrség keres majd, mert nyilvánosan a nyárral szeretkezel és megint csak hozzám jössz, összecsődíted az embereket, hogy megöljenek és csodálkozzanak, rajtam mit szeretsz. Jegyezd meg, többé nem szeretlek, de kereslek, mert közönséges vagy és mézédes, mert oly vad vagy mikor nyakadat harapdálom és semmilyen vagy, ha fáj a fogad, többé rád gondolni sem akarok, míg messze vagy, mit tudom én csókol-e valaki mert a szobában meleged van, te kis szemtelen, játssz csak még, míg ágyamra a sötét nem borul. Őrjítő, holnap is várlak, mint mindig, kilenckor. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://nsportal.info/forum/index.php?/topic/828-%C5%BEeljko-krznari%C4%87/