Zsidó Piroska Székelykeresztúr 1974. június 11. –
|
Aki meglátott
Halkan, csendben ma valaki
a hátam mögé osont
s mielőtt mosolyra igazítottam volna
tükrömet: belenézett az arcomba.
Várj, majd én, mondta csendesen,
gyöngéden karjaiba vont,
aztán ujját színes festékbe mártva
ott láttam máris buzgón ügyködve:
mosolyra görbítette számat,
megemelte a szemöldököm.
Így, ni – pöttyintett fényt a szemembe.
Aztán elhajította tüköröm.
|
Onaj, ko me je ugledao
Neko
mi se tiho, lagano
iza
leđa približio
i pre
no što bi moje ogledalo
osmehnulo: lice mi je gledao.
Čekaj,
ja ću, rekao je prigušeno,
nežno
me je zagrlio,
pa
svoje prste u boje umočeći
već je
marljivo delao:
usne
na osmeh nagnao,
obrve
podigao.
Ovako –
u oko mi je svetlost kapnuo.
A
ogledalo odbacio.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése