Ajnuša Horozović Lutka – Baba

Ajnuša Horozović, Banja Luka 11. juli 1952. –

Lutka dijete je odbacilo trup lutke što sad bubri u truleži lišća glavu nije imala na njenom mjestu vidim dah djeteta nadam se da će trulež upiti boju lutke kotrlja se zemljana glava zavijena u svilu kada otvaram ladicu iz svog stabla lagano uzimam glavu i osjećam drhtanje svile toplo pripijene uz moj orošeni dlan kistom i bojom slikam svoju misao na zemljanoj glavi a na svili slikarija je vazdušastih obraza svoju misao spajam s trupom lutke u čiju sam prazninu prethodno skrila ključ ključem od mahovine odgonetnut ću dah tišine očekivala sam da ću ponovno vidjeti lutku kupam je u vodi i dobro se poznajemo razastirem čaršaf po krevetu prepoznavajući cio svoj život

Baba eldobta a gyerek a baba testét most nyirkos levelek közt erjed feje nem volt helyén a gyerek leheletét látom remélem a nyirok beissza a baba színét görög a selyembe burkolt földfej mikor fatörzsemben kinyitom a ládikót és a fejet gyengéden megölelem érzem a nedves tenyeremhez simult selyem reszketését gondolataimat ecsettel és színekkel festem a földfejre a selymen meg légarcú a festmény gondolataimat azzal a babatesttel kötöm össze amelyikbe előbb a kulcsot rejtettem a mohakulccsal a csend leheletét fejtem meg azt hittem a babát újra látom vízben fürdetem jól ismerjük egymást az ágyon szétterített lepedőn egész életemet ismerem fel Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://jasminahanjalic.wordpress.com/2014/01/19/ajnusa-horozovic/