Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2018. október 31., szerda

Đorđe Balašević Do dna – A végtelenségig


Đorđe Balašević Novi Sad 11. maj 1953. –

Do dna

Napiši, brate nešto i o Ovima
Znao si foru da se stih očeliči
Napiši nešto, makar sitnim slovima
Ne budi jaje, to na tebe ne liči;
Provali rimu za notornu laž, za dubok uzdah posustalog sna
Rimu za tminu i tišinu na dnu dna.

Opleti, brale, i ne udaraj lament
Na taj smo fazon majmune i prizvali
Smrada sa farme pustimo u parlament
Onda se krstimo kad nešto izvali;
Otkad je sveta i veka i nas, najveće protuve prigrabe vlast
Rasturi svatove pijani svat, bratija proglasi grabež za Krstaški rat.

Dno dna.
Al’ sve je to već viđeno.
Dno dna.
Svi trpimo postiđeno.
Dno dna.
No, i spore sveće dogore i film se prekida.

Dno dna.
Skupštinski leb bez motike;
Dno dna.
To spada u narkotike
Sa te se igle ne skida.

Znam, nije lako, sve se manje-više zna
Velike reči sićušne su postale
Nađi bar nešto što svetluca na dnu dna
Izvedi neki trik za nas Preostale;
Siđi u taj bunar, uklet i tih
Sve naše novčiće otkrij za Njih
Za klince čiste i zbunjene
Raščini sve naše želje neispunjene…

Dno dna.
Hleba i audicija.
Dno dna.
Sreća je teška cicija.
Dno dna.
Ostare deca na draftu na asfaltu, u zlu;

Dno dna.
Mogli bi biti giganti
Al’ sve su više migranti
U svojoj zemlji, na svom tlu.

Dno dna.
Kliče se nebulozama
Dno dna.
U inat dijagnozama
Dno dna, i isti krezubi statisti mlate barjakom.
Dno dna.
I što je više štrajkova
Dno dna pazari više lajkova
Onaj opsenar.com…



A végtelenségig

Testvér, írj valamit Ezekről is
Tudtad a sorok megedzenek
Írj valamit, ha kis betűkkel is
Ne légy puhány, nem rád vall;
Faragj rímet a hazugságról, a megrekedt álom sóhajáról,
A nap mélyén rímet a sötétről és a csendről.

Indulj, bratyó, ne síránkozz
Majomszokás
Engedjük az országházba a tanyabűzt
Majd vetjük a keresztet ha szövegel;
Amióta világ a világ, a hatalmat a legnagyobb bitangok bitorolják
Ittas vendég zavarja szét a násznépet, testvére rablásra, Keresztes háborúra buzdít.

A végtelenségig.
Ám mindez már köztudott.
A végtelenségig.
A megalázást mindannyiana tűrjük.
A végtelenségig.
De a lassú gyertya is csonkig ég és elszakad a film.

A végtelenségig.
Kapa nélküli kenyér az országházból;
A végtelenségig.
Kábítószer, ezt a tűt
Elvetni lehetetlen.

Tudom, nem könnyű, minden köztudott,
A nagy szavak jelentéktelenné váltak,
A mély mélyén legalább valamit találj, ami fénylik,
Számunkra, Megmaradottakra mutass be valami trükköt;
Ereszkedje le abba az átkozott, csendes kútba,
Mutasd meg Nekik érmeinket,
A romlatlan és zavarban lévő kölykök előtt
Tisztázd teljesítetlen kívánságainkat...

A végtelenségig.
Kenyeret és próbafellépést.
A végtelenségig.
Valódi fösvény a szerencse.
A végtelenségig.
A gyerekek az aszfalton bűnben nevelkednek;

A végtelenségig.
Lehetnének óriások,
De egyre csak migránsok,
Hazájukban, saját földjükön.

A végtelenségig.
Mondogatják a balgáknak
A végtelenségig.
Dacolva a valósággal
A végtelenségig és a zászlót ugyanazok a csorba statiszták lengetik.
A végtelenségig.
És minél több a sztrájk
Annál több a “lájk”
Az opsenar.com…

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése