Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2018. november 23., péntek

Markovics Anita Búcsú – Oproštaj


Markovics Anita Pécs ??? –

Búcsú

Ez a nyár a hippi-korszak.
A hajakban margarét' és hajak a réteken elterülnek,
és a hátakon hangya, lábujjakon szél.
Innen az álmok elkerülnek.
Mert mi magunk lettünk azok.
Nyakakba súgott szédület: hogy minden, de minden halott,
csak mi vagyunk, és a szél-vegyület,
amit a távol bőrünkről lehúz,
az illat, a szerelem, mikor szétrepül
kutyától megrettent fácán és hiúz.
Ide csak a görcsösség jár.
Odaát húznak már vadliba-szavak.
Vadak is, buták is, és messzire mennek,
fecskék gyomrukban viszik már a nyarat.
Vissza sem fordulnak hello-zni.
Nem marad a dérben se búcsú, se mozdulat.

Forrás:


Oproštaj

To leto je hipi-era.
U kosama stanarica a kose se na livadama prostiru,
mrav je na leđima, vetar na nožnim prstima.
Snovi odavde odlaze.
Jer smo oni mi postali.
U vratove šaptana omama: da sve, ali baš sve je mrtvo,
samo mi postojimo i vetar-spoj
šta sa naše kože daljina svuče,
miris, ljubav, kad od psa prestašen
fazan i ris razleti.
Ovamo tek zgrčenost stiže.
Preko već reči divlje guske plove.
I divlje su, i glupe su i daleko idu,
laste proleće u gušama nose.
Ni ne okreću se da bi se rastali.
U mrazu ni oproštaj, ni pokret ne ostane.

Prevod: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése