Mészáros László Sziromhasadás – Rascep lata

Mészáros László Kisvárda 1974. június 15. –

Sziromhasadás

Csak a tenyered akartam érezni!
Nem a bordáimon, nem is az arcomon,
csak test-meleg kabátom hideg gombjain.
A szertehullt világ küllőivel szememben,
akár az éj gyászrongyán gyilkolni készülő vad,
magamba fojtani vakon, még egyszer, illatod.
Igen, a kezeid mozgását akartam hallgatni,
ahogy félénken kenyeret törnek,
vagy épp láncra kötözik hűséges ebed
a fejfámnak szánt juhar reszkető bokáján.
Csak összezárt, két tenyered vártam szétnyílni,
amikor nincs, amikor nem jut más sziromhasadás.

Forrás: http://kepiras.com/2017/06/meszaros-laszlo-versei/

Rascep lata

Samo sam ti dlan hteo osećati!

Ne na  rebrima, niti na licu,

tek na hladnim dugmadima mog telo-toplog kaputa.

U očima sa žbicama raspalog sveta

kao divljak na žalostkrpi noći koji se ubiti sprema,

tvoj miris, slepo, još jednom u disati.

Da, pokrete tvojih ruku sam hteo slušati

kako podozrivo kruh lome

ili baš tvog vernog psa lancem za članak

drhtavog javora predviđenog da mi krst bude vežu.

Samo sam tvoje sklopljene dlanove da se otvore čekao,

kad nema, kad mi drugi rascep lata nije pripao.

Prevod: Fehér Illés