Dragan Bošković Bez predaha – Szakadatlan

Dragan Bošković Beograd 16. februar 1970. –

Bez predaha

Rekao sam svojoj senci
: ti si grbavi kaluđer - moja neostvarena želja.
Rekao sam sebi
: vitez si tužnog lica - sa olovkom u zgrčenoj šaci.
Rekao sam ti
: peščana si plaža
nad kojom lebde krhotine želja i zaborava
(otpad sa potopljenih prekookeanskih brodova);
rekao sam ti
: knjige su pokvareni umnjaci u mojim desnima
u stihovima zamiru vešto skrivene munje
tuđim pesmama verujem
kao deca mađoničaru na vašaru.

Rekla si
: to je Silvija Plat.
Rekla si
: ona je uginula riba koja se prevrće na površini ekrana.
Rekao sam
: bez predaha.

Izvor: http://www.kwartalnik-pobocza.pl/pob25/srb/dboskovic_srb.html

Szakadatlan

Árnyékomnak mondtam

: púpos szerzetes vagy – teljesületlen kívánságom.

Magamnak mondtam

: búsarcú vitéz vagy – görcsbe rándult tenyérben ceruzával.

Neked mondtam

: homokpart vagy

feletted vágy- és feledésszilánkok lebegnek

(elsüllyedt óceánjáró-hajóhulladékok) ;

neked mondtam

: a könyvek szuvas bölcsességfogak ínyemben

a sorok közt ügyesen rejtett villámok csendesednek

idegen soroknak hiszek

akár a gyerekek a vásárban a bűvésznek.

Azt mondtad

: ez Plat Szilvia.

Azt mondtad

: ő a képerenyő felszínén hánykolódó haltetem.

Azt mondtam

: szakadatlan.

Fordította: Fehér Illés