Cseke Gábor sorban miként a döbbent léghajós – redom poput prestravljenog avijatičara

Cseke Gábor Kolozsvár, 1941. július 29. –

sorban miként a döbbent léghajós elhatároztam hogy szabad leszek bármi áron megfosztva magam minden köteléktől előbb az órám hajítottam jó messzire de a ketyegés csak nem szűnt meg az idő dobolt a fülemen majd a családnak fordítottam hátat vonatra szállva de emlékezetem akár egy vetítőgép rendre visszaidézte az otthon hagyott csoportkép sápadt arcait aztán a ruhák következtek cipő zokni is lekerültek de a bőrömből nem sikerült kibújnom dühömben elrúgtam magamtól a honi földet és egy méter hatvan centi után ravaszul visszapenderült alám mire sorban miként a döbbent léghajós homokzsákot homokzsák után hajítottam ki magamból minden kacatot elveket körömvágó ollót egy üveg gyógyteát recepteket anyám utolsó hörgő lélegzetét egy égszínű mozdonyt a pénztárcámat a tollam s mert mégsem sikerült elszakadni e földtől az utolsó pillanatban a mélybe vetettem magam de így is bennem rekedt egy velőtrázó sikoly

redom poput prestravljenog avijatičara odlučio sam biću slobodan po bilo kojoj ceni lišiću sebe od svakojake veze najpre sam sat bacio daleko ali otkucaji nisu prestali u ušima mi je vreme kucalo potom sedevši na voz leđa sam svojoj porodici okrenuo ali sećanje poput projektora kod kuće ostavljena bleda lica sa zajedničke slike redom priziva posle odela sledile su cipele skinuo sam i čarape ali iz kože iskočiti nisam uspeo u svom besu od sebe i rodnu grudu odgurnuo ali posle metar i šezdeset santimetara prepredeno ispod mene se vratila pa sam poput prestravljenog avijatičara vreću za vrećom napunjene peskom svaku koještariju odbacio načela makaze za nokte bocu lekovitog čaja recepte zadnji hropot majke lokomotivu boje neba novčanik pero jer od ove zemlje ipak nisam uspeo otcepiti se u zadnjem trenutku u dubinu se bacio ali i ovako se zadržao u meni jedan preneražen krik Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://mek.oszk.hu/11900/11954/11954.htm#273