Milena Marković početak, neki – kezdetféleség

Milena Marković Zemun 6. april 1974. –

početak, neki

moja prva nova godina bez mame i tate
bila je sa borisom igorom dejanom vesnom jelenom i
tanjom
nisam sigurna za tanju
boris i igor i dejan njima se sviđala tanja
njoj je majka bila izmučena razvedena i bila je sitna i
imala oštar miris
ne znam šta je bilo s tanjom
vesna, ne znam šta je mislila vesna
jelena je bila pametna i sada je profesorka
ja sam volela jednog dripca nikolu a pred njima sam
ga zvala buldog
jer su oni bili pametni a on baš i nije i mislila sam
da će da mi naiđe nešto pristojnije
boris je instruktor ronjenja negde na južnim morima
poslednji put kad sam ga videla
nešto mi je razbio pijan
da je živ i zdrav
dejan se ženi
moja majka je ostala bez para na kasi i bilo je
neprijatno
on joj je platio račun
njoj se nije svidela njegova devojka
ona ne voli sitne žene
ne znam šta je sa igorom
vesna ima decu koju ja neću videti
zato što mi je žao na ljude koji imaju decu
nikola je išao u rat a onda sa dvadeset i jednom
godinom je rešio da se završi
mislim da je taj dan okrenuo telefonom
izvesnu anu
koja je bila najbolja učenica i davala je
da je pipaju za dupe
ona je postala njegova ozbiljna devojka i bili su
zajedno
meni je nailazilo svašta godinama, jednom
bolje od njega, možda dvaput
prva nova godina i niko se nije smuvao
samo smo igrali
i mislili
da nam život neće biti bulja
nego nešto posebno.

Izvor: http://www.haoss.org/t7431-milena-markovic

kezdetféleség

első apám és anyám nélküli újévemet

borisszal, igorral, dējánnal, vesznával, jelenával és

tanyával töltöttem

tanyában nem vagyok biztos

borisznak is igornak is dējánnak is tanya tetszett

anyja meggyötört elvált és alacsony volt és

erős szagú

tanya sorsát nem ismerem

veszna, nem tudom veszna agyában mi járt

jelena okos volt, most tanárnő

én egy faragatlan nikolát szerettem, előttük csak

buldognak neveztem

mert ők okosak voltak ő meg nem éppen és hittem

jön majd megfelelőbb

borisz valahol a déli tengeren búvároktató

mikor utoljára láttam

részegen egy kedves tárgyamat tört el

isten éltesse

dēján nősül

anyám a pénztárnál pénz nélkül maradt

kellemetlen volt

a számlát ő fizette

a lány, akinek udvarolt, anyámnak nem tetszett

nem szereti az alacsony nőket

hogy igorral mi van, nem tudom

vesznát, akinek gyereke van, nem akarom látni

mert mindenkit, akinek gyereke van, sajnálok

nikola a háborúba ment, majd huszonegy

évesen eldöntötte, nincs tovább

hiszem, aznap felhívott

egy bizonyos annát

aki a legjobb tanuló volt és hagyta,

hogy fenekét fogdossák

annának komolyan udvarolt

együtt voltak

évek során velem sokminden történt, egyszer

talán kétszer tőle jobb jött

az első újév és zavart senki sem keltett

csak táncoltunk

és hittük

életünk nem elherdált

különleges lesz.

Fordította: Fehér Illés