Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2019. május 4., szombat

Mišo L. Korać Zeleni šapat njenih očiju – Szemed zöld suttogása


Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –


Zeleni šapat njenih očiju

Postoji li negdje
zeleno
nebo
ili zeleno
more
kao boja
tvojih očiju
u kojima
se prepoznajem...
Ili baš toliko
zeleni
proljećni
vidik
iznad i
ispod
tvoga pogleda.
Opijam i
ogledam se
svaki
dan,
svake nedjelje,
svake godine,
skoro
pola
vijeka
u njima
i trajemo
kao
četiri
godišnja
doba...
(Nešto
poput
muzike
Vivaldija.)
Proljeće,
Ljeto,
Jesen,
Zima...
U tvojim zelenim
očima,
u tvom zeleno
svilenom
pogledu....
Stiže još
jedno
zajedničko
zeleno
Proljeće u
naš
zagrljaj
i lagano,
sasvim
lagano
trošimo
naše
poodmaklo
vrijeme...
Zagledani,
zaljubljeni ,
odlazimo
u pjesmu
koja kao
da je tek
počela...
A mi?
Mi se pretvaramo
u zvuk,
u zelenu
boju
Lorkine
pjesme
i tvoga
proljećnog
pogleda...
U tvoje oči,
u ljubav,
u nezaborav...
Proljećni
zeleni
šapat
pjesme
o nama...
Šapat
tvojih očiju...

(Branki mojoj supruzi – Mart 2019.)
Szemed zöld suttogása

Létezik-e valahol is
szemed színéhez
hasonló
zöld
égbolt
vagy zöld
tenger,
melyben
felismerem magam...
Vagy tekinteted
felett és
alatt
éppen olyan
zöld
tavaszi
táj.
Minden
nap,
heteken keresztül,
éveken keresztül,
immár
majdnem fél
évszázada,
benne
szédülök és
szemlélem magam
és
akár
a négy
évszak,
létezünk...
(Talán
Vivaldi
zenéjéhez
hasonlóan.)
Tavasz,
Nyár,
Ősz,
Tél...
Zöld
szemedben,
selymes
zöld
tekintetedben...
Ölelésünkbe
még
egy
közös
zöld
Tavasz
érkezik
és
távolodó
időnket
lassan,
egészen
lassan
pazaroljuk...
Egymásra nézve,
szerelmesen
távozunk
egy dalba,
mely mintha
éppen most
kezdődne...
És mi?
Mi meg
tavaszi
tekintetedbe,
Lorca
versének
zöld
színébe,
zsibongásba
feledkezünk...
Szemedbe,
szerelmedbe,
a feledhetetlenbe...
A rólunk
szóló
dal
zöld
suttogásába...
Szemed
suttogásába...

(Hitvesemnek, Brānkānak – 2019. márciusa)

Fordította: Fehér Illés
Izvor: autor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése