Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2019. augusztus 7., szerda

Nebojša Vasović Jezici – Nyelvek


Nebojša Vasović Kraljevo 1953. –


Jezici

Prevrćem stranice starih monografija
                        Segersovih pesnika
                        i gledam u te stihove
                        mantre velikih jezika
                        gledam fotografije između
                        dva rata – pokojna lica
                        tornjeve gluvonemih crkava
                        šnicle mrtvih pejzaža
                        svračije noge izbledelih
                        rukopisa

Njuškam u stvari mnogo više nego poeziju
                        ono vreme (nestalu čezu)
                        derelgiju koja plovi niz Senu
                        konjak na nekom parastosu
                        i one hlebove dugačke i tanke
                        hlebove što još uvek mirišu
                        a ja bih da ih jedem
                        a nema ih

Lepo je držati u ruci reči velikog jezika
                        to je kao držati sekiru
                        koja i kada ubija
                        ubija tako da ubistvo
                        postaje kultura
                        a krv žrtve tek mrlja
                        u akvarijumu
                        nevini prizor s ribicama
                        kao kod Matisa

Lepo je pisati na velikom jeziku
                        u ime nostalgije
                        i “ostranenija”
                        ubijati krstom
                   one druge
                        što veruju u pesak
                        vetrove
                        i ništa

                        ubijati u ime Boga
                        još-uvek-po-drugi-put
                        nedošlog
                        tako propisno raspetog
                        tako profesionalno
                        ubijenog
                        u svakom vremenu
                        na svakom jeziku


Izvor: In Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008.


Nyelvek

Seghers általa versekből összeállított
                        régi monográfiát* lapozok
                        nézem a sorokat
                        a világnyelvek rezdüléseit
                        két háborúközötti fényképeket
                        nézek – élettelen arcokat
                        süketnéma templomtornyokat
                        halott tájszeleteket
                        kifakult kéziratok
                        szarkalábait

Nem is a költészet a tárgyak érdekelnek
                        az az idő (az eltűnt vágy)
                        a Szajnán úszó dereglyék
                        a gyászszertartáson kínált konyak
                        és azok a hosszú vékony kenyerek
                        a még mindig illatozó kenyerek
                        szívesen ennék belőlük
                        ám nincsenek

Megnyugtató világnyelven írt szavakat kézben tartani
                        olyan mint baltát tartani
                        mely ha öl is
                        úgy öl hogy az öldöklésből
                        kultúra lesz
                        az áldozat vére meg csak folt
                        az akváriumban
                        ártatlan látvány halakkal
                        mint Matisse festményén

Megnyugtató világnyelven írni
                        a nosztalgia
                        és az “ostranenija**”nevében
                        a másokat
                        akik a homokban
                        szelekben
                        a semmiben hisznek
                        kereszttel ölni

                        Isten nevében ölni
                        még-mindig-másodszor-is
                        a nem szívesen látottat
                        a szabályszerűen keresztre-feszítettet
                        a szakavatottan
                        meggyilkoltat
                        minden időben
                        minden nyelven

*monográfia – a szerző ezt a kifejezést alkalmazza, helyesebb lenne „antológia”, de...
** ostranenija – az oroszból szerbek által átvett, módosított kifejezés talán legpontosabb fordítása:                     eltávolítás

Fordította: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése