Turczi István: Monstrum – Monstrum

Turczi István Tata 1957. október 17. –

Monstrum

Annyi   kezdet   mozdul   ebben   a   jászol-puhaságú

gépben.       A      kíváncsiság      nevű       világvallás

zarándokhelye  lehetne.  Még  inkább reaktora.  Ahol

akkor is érzed  a  szabadságot, ha  tudod, hogy nem

vagy  az.  Alul  Madách  mozdulatlanul  is félelmetes

falansztere,   mint   megtartó   szerkezet.   Bőr   alatt

rozsdásodó    vasak,    áldozati     edények,    elévült

próféciák. Régi asztalokról peregnek a látás morzsái.

Középütt  a kánon köpőcsészéje  Kassák  tárgytalan

nyugtalanságának    üzeneteivel.    Történt    valaki?,

kérdezi  Erdély  Miklós  ebben  az idővel bélelt forgó

pusztulásban.  Kollektív  skizofrénia – mindannyiunk

titkos  jussaként.  A monstrum tetején Balaskó nagy,

rusztikus   köve  a   névtelen    csőcselék   emlékére,

akikkel  együtt  tért  meg.  Metszően  pontos rend az

enyészet mohó fogazatai közt. Ez a gép rád hasonlít.

Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus Budapest, 2011.

Monstrum

U tom  kao  jaslice  mekom  stroju  mnoštvo početaka

se pomera.  Mogao  bi  da  bude  i  mesto hodočašća

svetske   vere   zvana   znatiželja.  Šta  više  reaktora.

Gde  slobodu  i  tada  osećaš  ako  si  svestan da nisi.

Dole  je  kao konstrukcija za podupiranje i nepomično

zastrašujući  falanster  Madača*.  Ispod  kože  zarđali

komadi  gvožđa,  žrtvene posude, zastarele profecije.

Mrvice   vida   sa   starih   stolova   padaju.  U sredini

je pljuvaonica kanona sa  porukama  bespredmetnog

nemira    Kašaka**.    Zar    se    neko   desilo?,   pita

Mikloš   Erdelj***    u     toj   vremenom   postavljenoj

vrtećoj    propasti.     Kolektivna    šizofrenija   –   kao

tajna baština nas svih. Na vrhu monstruma u spomen

bezimene mase velik, rustikalan kamen Balaškoa****

skime se  zajedno  pokajao.  Oštro  tačan  red  među

čeljusti   nezasitnog   prolaza.  Taj  stroj  na  tebe  liči.

*Imre Mađač (Madách Imre, 1823 – 1864) slavan mađarski pisac. Prizor Falanster je zadnji čin njegove drame „Čovekova sudbina“.

**Lajoš Kašak (Kassák Lajos, 1887 – 1967) jedan od velikana mađarskih pesnika.

***Mikloš Eredlji (Erdély  Miklós, 1928 – 1986) graditelj, pisac, pesnik, likovni umetnik, redatelj filmova.

**** Jene Balaško (Balaskó Jenő, 1937 – 2009) pesnik, novinar, nastavnik muzike.

Prevod: Fehér Illés