Turczi István Tata
1957. október 17. –
Fenséges
céltalanság
Figyeld a képet. Lentről nézd felfelé, és indulj is el,
ha a
spontán szimmetriát lépcsőnek gondolod. Megspórolni
a kezdeteket Cro Magnon óta nem kifizetődő. Lassan
haladj, ha haladni fogsz egyáltalán. Végtelen számú
vetületben a magad egyéni
változatával a tapasztalat
naprakész műtárgyai közt bolyongani, lásd be, fenséges
céltalanság. Amikor gyakorlati célok híján, megélhetési
eszméktől egyre távolabb kezdődik el a földi szokások
felszámolása. Amikor perspektíva-kuss van, és úgy
fordulsz be valami más,
körül nem írható kontratérbe,
mintha motoroznál egy szintenként
nehezített pálya-
labirintusban. Amikor a megszokotthoz képest úgy
vagy egyedül, hogy minden elhasznált lélegzeted
csönddé tömörül, és az én csak
test-palackba zárt illó
oxigén.
Forrás: Turczi István A változás memóriája Palatinus
Budapest, 2011.
Uzvišena besciljnost
Promatraj sliku. Odozdo prema gore gledaj a i kreni ako
spontanu simetriju stepenicom smatraš.
Uštedeti početke
od vremena Kro-Manjona
se ne isplati. Polako
napreduj, ako ćeš uopšte napredovati.
U beskonačnom
broju projekcija
u
svojoj
osobnoj varijaciji između
umetničkih predmeta iskustva lutati, uvidi, uzvišena
besciljnost je. U nedostatku
praktičnih ciljeva, od
ideja opstanka sve udaljenije počinje likvidacija
zemaljskih običaja. U postojanju odbij perspektive tako
ulaziš u neki drugi, opisati
se ne da kontra prostor
kao da na svakom nivou otežanom
lavirintu
pista
motor
voziš. Kad u odnosu na naviknuto tako
si sam da svaki tvoj potrošen dah u tišinu se
zgusne a ja samo je u bocu zvan telo zatvorena
kiseonik
iluzija.
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése