Márkus László Miskolc
1955. február 13. –
|
Villon
„De míg más ült az
iskolában,
Kerültem én, komisz gyerek… Míg ezt leírom: bánatában Szívem majd hogy meg nem reped”
/ Testamentum, XXVI. versszak, 205-208. sor /
Bohém költő, betörő,
krakéler, gyilkos?
Külön-külön egyik sem tán, de egybegyúrva te vagy – a költőkirály.
Lírád nem épp
homéroszi,
zsargonod karcol és homokot hint.
Szajhák és borpincék
kegyeltje vagy,
mégis a tiéd az egyedi hang. |
Vijon
„Ali dok su drugi
u školi sedeli
Ja, zao
mladić, zaobišao…
Dok to pišem:
u žalosti
Srce mi samo
što nije pukao”
/Testament, XXVI.
strofa, 205-208. redovi/
Boem pesnik, pljačkaš, makro, ubica?
Ovako odvojeno možda niti jedan,
ali isprepleteno ti si – kralj pesnika.
Tvoji stihovi nisu baš po Homeru,
stil ti grebe, pesak prosipa.
Jesi miljenik uličarki i mehana,
glas jedinstven, ipak tebi pripada.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése