Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2020. június 20., szombat

Magyar Anita Hol jársz, Idő – Gde lutaš, Vreme


Magyar Anita Jászberény 1979. október 8. –

Hol jársz, Idő

Hol jársz, Idő?
Talpam tonnányi földet taposott,
több évszak vetkőzött s öltözött.

Hol jársz, mondd?
Nekem karod már füstös homály,
hűvös árnyékod engem követ.

Hol jársz, Idő?
Szavam maréknyi porban hullik el,
köddé váló, égbe szállt hamu.

Hol jársz, mondd!
Kezem fején szálas íveid
ráncot rajzoltak.

Hol jársz, Idő?
Kopott zekémnek foltjain hever
az évekbe burkolt Idő.

Gde lutaš, Vreme

Gde lutaš, Vreme?
Tabanima sam tone zemlje gazila,
godišnja doba su se svlačile i oblačile.

Gde lutaš, reci?
Za mene starost ti je zadimljena tama,
u stopu me prati tvoja sena.

Gde lutaš, Vreme?
Reči mi u šaci prašine se gube,
u maglu, nebeski prah se pretvaraju.

Gde lutaš, reci!
Tvoji končasti lukovi na moju ruku
bore urezali.

Gde lutaš, Vreme?
U godine skriveno Vreme
na zakrpama ofucanog gunja mog lenčari.
.
Prevod: Fehér Illés
Forrás: https://www.poet.hu/vers/287723

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése