Szabó Palócz Attila 101 albán kislány – 101 albanskih devojčica

Szabó Palócz Attila Zenta 1971. november 30. –

           101 albán kislány

   1. ki tőled kegyelmet kérne

   2. ki főzőcskézve sohse félne

   3. fél pár papucsáért visszatérne

         fél pár papucsával megtérülne

   4. gyermekeddel jól megférne

   5. faluszélen üldögélne

        a búzában hemperegne

        apja mellett segédkezne

   6. kit nem bántanál, hisz okod se volna rá

   7. mások bűnét talán neked is megbocsátaná

        ha piciny tudatában helyet kaphatnál

        ha piciny tudatával felérhetné

        behelyettesíthető tetteidnek

        hogy új útra térítse lépteid

        ahová már nem vihetnek

        ahová nem vihet idegen akarat

        nem vezényel

        csak vezérel majd

        hisz nem hágod át a mesefonalat

   8. közös nyűgben kedvedre tenne

   9. szüleivel megpihenne

 10. „miért kellene féltened csöppeteg életed”

 11. medencédben nem lapulnál

 12. mosolyodban ima volnál

 13. írni is majd megtanulnál

         megrontástól óvakodnál

       fegyvert s rombolást nem álmodnál

 14. a tűz is csak játék volna

 15. s letorkolna érte valaki

 16. a nagyszülő, a szomszéd, egy járókelő

 17. megszeppenve hazamennél

 18. hisz nem csapkodnak a lángok ott

 19. mint kiégett gyermekkori otthonodban

 20. a falvad, melyben nevelkedtél

       ahol fel kellett volna nőnöd, ha nincs ez az átok

       hol talán másként köszönthettem volna rátok

       s ti nem menekültként, idegenben jártok

       vendégeket sem csőre töltve vártok

  21. hamvaiban nem heverne

  22. lánctalp búzát nem teperne

  23. lángban múltad el nem égne

        nem volna, ki összetépne

         családi fotókon

        az üszkös falakkal összenőve

  24. ki velem együtt sírnál

  25. veszékelve nem bujdosnál

  26. az üszkös falak közt lelted életed

         az üszkös falak őrzik lelkedet

  27. menekülve csak a legfontosabbakat vihetted

  28. de mit is tudhatja egy felnőtt

  29. hogy egy gyermeknek mi a fontos

  30. sőt, a legfontosabb!

  31. hisz a félkész ebéded

        a sütemények

  32. mit agyagból gyúrtál az udvaron

  33. azt is magad után hagytad

        poggyászodból kimaradtak táskák

        mélyén nem lapulnak

        hisz,

        melyik felnőtt vesződne vajon velük mikor

        lángban állnak a falvak

  34. hova térsz már ide haza?

  35. mely fal az, mi befogadna?

  36. a hamuból és a sárból húztam elő nyomaid léted

        létezésed nyomait

  37. melyek rád utalnak

  38. menekültek friss agyagból vajon mit gyúrhatnak?

  39. hol kapsz itt újra tankönyveket?

  40. hol tudsz majd újra szabadon játszani?

  41. hol int búcsút a rettegés?

  42. hol vész el a megvetés?

  43. …mit érlel ki belőled a szenvedés?

  44. a gyermekek a háborúk kiszolgáltatottjai

  45. s nem értheted

  46. miért mocskolják be gyermeki létedet

                                  ***

  81. nem láttam az arcodat

  82. mosoly sem könny nem fakadt

  83. nem láttam azt a tekintetet

  84. hogy kísérted

  85. amikor a szüleid

        a felnőttek kiürítették a házakat

           a házatok

  86. csomagoltak az asszonyok

  87. s útra készen – valami még ottmaradt

  88. belőled egy darabka

  89. ami te voltál és téged képvisel

        ami ottmaradt és nem vihetted el

  90. amit már nem lelhet senki meg

        s a lelkedbe sem vésheted

  91. hiányfoltokban csöppnyi léted ténfereg

  92. és soha vissza nem kapod

  93. gondtalanság újra nem terem

  94. nótákat húztak itt el sok-sok kegyetlen fegyveren

  95. visszhangjuk is hontalan

  96. hisz fegyverszóval mondva van

  97. fél pár papucsodnak valahol még párja van

  98. dalmát kiskutyáid nem csaholnak örömet

  99. gyerekszobád falai ontják ma a könnyeket

100. hamu és korom – a siratófal megrepedt…

101. elkezdtél már egy új, keservesebb életet

                          Srbicán, 1998. augusztusában

Forrás: Szabó Palócz Attila: VERSeny(v), Püski kiadó Budapest 2012.

             101 albanskih devojčica

   1. koja bi od tebe milost tražila

   2. koja bi tokom kuvanja ne bi se plašila

   3. zbog pola para papučice bi se vratila

       sa pola para papućice bi se naknadila

   4. sa tvojom detetom bi se dobro slagala

   5. na rubu sela bi tumarala

       u moru pšenice bi se valjala

       svom ocu bi pomagala

   6. koju ne bi dirao ta ne bi imao za to razloga

   7. tuđe zločine možda bi i tebi oprostila

        kad bi u njenoj svesti mesto dobio

        kad bi sa njenom svešću  

        tvoje zamenjive akcije shvatila

        da tvoje korake na novu cestu skrene

        gde te već odvesti ne mogu

        gde te tuđa volja odvesti ne može

        ne zapoveda

        samo usmerava

        ta nit priče ne prekidaš

   8. u zajedničkoj bedi bi ti ugodila

   9. sa roditeljima bi se odmorila

 10. „što bi zbog svog jadnog života strepiti trebala ”

 11. u bazenu ne bi se skrivala

 12. u svom osmehu molitva bi bila

 13. i pisati bi naučila

         od čarolije bi se čuvala

       oružje razaranje ne bi sanjala

 14. i vatra bi tek igra bila

 15. i zbog toga neko bi te izgrdio

 16. ded, sused, slučajan prolaznik

 17. kući bi prepadano išla

 18. ta tamo ne plamti

 19. kao u tvom izgorenom domu iz doba detinstva

 20. tvoje selo gde si odrasla

       gde bi odrasti trebala da nema tog prokletsva

       gde bi se možda drukčije rukovali

       a vi ne bi kao prognanici u tuđini lutali

       niti goste napunjenom puškom čekali

  21. u garavim ostacima ne bi bio

  22. gusenišar pšenicu ne bi gazio

  23. što si imala ne bi se u plamenu gubio

        ne bi bilo nikoga ko bi te zajedno

         sa garavim zidovima sraslim

        porodičnim fotografijama pocepao

  24. koja bi zajedno sa mnom plakala

  25. prestravljeno ne bi se potucala

  26. život si među garavim zidovima našla

        duša ti je sa strane garavih zidova čuvana

  27. tokom bekstva tek najvažnije stvari si mogla poneti

  28. odrasla osoba kako može znati

  29. šta je jednom detetu važno

  30. dapače, najvažnije!

  31. ta tvoj poluspremljen ručak

        poslastice

  32. koje si u dvorištu iz gline mesila

  33. sve si iza sebe ostavila

        na dnu iz tvog bagaža

        izostavljenih tašni se ne skrivaju,

        ta

        koja odrasla osoba bi se time mučila

        kad sela plamte

  34. gde ćeš se tu kući vratiti?

  35. koji je taj zid koji će te prigvatiti?

  36. iz pepela i blata sam ti izvukao tragove postojanje

        tragove tvog postojanja

  37. šta na tebe ukazuju

  38. izbeglice iz sveže gline šta bi mogli stvoriti?

  39. tu udžbenike ponovo gde ćeš dobiti?

  40. gde ćeš moći ponovo slobodno igrati?

  41. gde će ti strah zbogom reći?

  42. gde će se prezir izgubiti?

  43. …zbog patnje u tebi šta će sazreti?

  44. deca su potčinjenici rata

  45. i ne možeš shvatiti

  46. zašto su ti detinjstvo upropastili

                                  ***

  81. lice ti nisam video

  82. nigde osmeha nigde suza

  83. taj pogled nisam video

  84. kako si pratila

  85. kad su ti roditelji

        odrasli kuće praznili

           vašu kuću

  86. žene su pakovale

  87. i na put ste spremni – nešto je ostalo

  88. od tebe komadić jedan

  89. što si ti bila što tebe predstavlja

        što je ostalo i poneti nisi mogla

  90. što više niko ne može pronaći

        niti možeš u svoju dušu urezati

  91.tvoje sićušno ja u pegama nedostataka bludi

  92. zauvek se gubi

  93. bezbrižnost ponovo se ne rađa

  94. ovde bekrijanja uz zvukove svirepih oružja se dešavala

  95. i jeka im je rasejana

  96. ta rečeno je rečima oružja

  97. pola para tvoje papuče negde još ima para

  98. dalmatineri radost ne najavljuju

  99. zidovi tvoje sobe iz detinjstva sad suze liju

100. pepo i gar – prsnuo je zid plača…

101. nov, gorak život si započela

                          U Srbici, avgusta 1998.

Prevod: Fehér Illés