Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2020. október 9., péntek

Slobodan Zubanović Dorćolski diskont – Dorćol-i* lerakat

 


Slobodan Zubanović Beograd 16. mart 1947.  –
Dorćolski diskont

Posle podne, s praznom kesom, krenuh
u šetnju skrajnutom ulicom, prema vodi.
Taj me pravac, redovno, dovodi
pred lik nepomičan, u suterenu
spuštenom do razine groba.
Što večernje svetlo više jača,
istaknutija biva žablja koža, roba
prodavca, sjaj njegovih beonjača.
Dan što prođe ne može da ga seti
ovamo kad je stigao, iz kog kraja,
i čini mu se istim – prošli probisveti;
par zaljubljenih, pogrebnik, i ja.
Dorćol-i* lerakat

Dél után, kezemben üres szatyorral,
ismét a víz felé vezető mellékutcába indultam.
Rendszerint a sírgödörmély
alagsor mozdulatlan
alakja előtt találom magam.
Ahogy jő a mind erősebb esti fény,
láthatóbbá válik a portékán,
a békabőrön a szem-fehér-fény.
A múló nap képtelen felidézni,
ide mikor érkezett és honnan,
– múlt csavargók – egyre megy neki;
szerelmespár, sírásó, és jómagam.

* Dorćol (Dortyol) – belgrádi városrész

Fordította: Fehér Illés
Izvor: In Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése