Podolszki József: Ülünk a porban – U prašini sedimo

 

Podolszki József
Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.

Ülünk a porban   Hajad sötétje nem több puszta szín fekete szemed meg fakó és kopott radnóti lélekhossza kihűlt belőlünk csak gyalogosok és biciklisták a vasgyár felől kik csókunk zavarják mert hisz az álmok ne is mondjam már nem jutnak ide ülünk a porban felettünk ajtók csapódnak jár a huzat ha testem testedben tested testemben egyszer célba ér

U prašini sedimo   Tama tvoje kose nije više od puste boje crna je oči su ti bledi izlizani duh Radnotija je u nama ohladilo iz pravca gvožđare samo pešaci i biciklisti remete naš poljubac jer dakako snovi bolje da ne kažem ovamo već ne stižu u prašini sedimo iznad nas vrata lupaju promaja je ako moje telo u tvoje telo tvoje telo u moje telo jednom u cilj stiže   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Podolszki József: Barna, Forum 1982. 86. old.