Snježana Rončević Od nove godine do dana Jovanovog – Újévtől Jovan napig

 

Snježana Rončević Vrbaška 1959. – 

Od nove godine
do dana Jovanovog
 
Ni dvadeseti dan vrata dveri ne otvaram.
Čekam.
Da srsi utihnu.
Da novom ognjištu dveri prepoznam.
Da se uklopim.
Da se naviknem.
Da naučim iznova kolaž napraviti.
Sklapam sličicu po sličicu iluzije
(…od maka, metana, teina, nikotina,
otrova duše, budućnosti ploda,
sjemena novog ljubavnika,
gadosti domorodnih, pakosti pristiglih…)
 
Komad po komad jetre Prometejeve sakupljam,
u noć krilata kad odbjegnem.
(Ovako se pali vatra…, a ovako prikovan umire).
 
Varam li se?
Kad se može život u sekundu sabiti?
Samrt je pred okom i utmulim palcem.
Nema zaborava.
Točak će ponoviti vrijeme.
Ja neću preživjeti dan poslije potopa.
 
Izvor: Snježana Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 46.
 
 
Újévtől
Jovan napig¹
 
A bejárat ajtaját a huszadik napon sem nyitom ki.
Várom.
Hogy csituljon a borzongás.
Hogy felismerjem az új tűzhely bejáratát.
Hogy beilleszkedjek.
Hogy megszokjak.
Hogy újra megtanuljam a kollázst elkészíteni.
A látszatot képről képre állítom össze
(…mákból, metánból, teinből, nikotinból,
lélekméregből, a jövő terméséből,
az új szerető magjából,
az itteniek utálatából, a jövevények gyűlöletéből…)
 
Prométheusz máját darabonként gyűjtöm,
a menekülés szárnyas éjjelén.
(Tüzet így gyújtunk…, így meg megfeszítve pusztulunk).
 
Tévedek?
Egy pillanatba mikor lehet az életet sűríteni?
Szemünk és zsibbadt hüvelykujjunk előtt a halál.
Nincs feledés.
Ismétli az időt a kerék.
Az özönvíz utáni napot én nem érem meg.
 
¹Sveti Jovan Krstitelj (Keresztelő szent János) ünnepe a Gergely-naptár szerint január 20.
 
Fordította: Fehér Illés