Gergely Tamás Az erdei becsület – Poštenje šume

  

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Az erdei becsület        Meggyengült volna a szeme? Vagy a távolság tette, hogy nem volt egészen tiszta, az erdőszélen mi is történik. Úgy látta, mintha a bossz egy jatagánnal leszelne egy-egy darabot az asztalon elhelyezett csomagból, s a sorban állók egyenként eltűnnének vele.      Mintha zsírpapírba csomagolnák nekik, s ők azzal szaladnának haza.      Mintha vaj lenne, egy táblából egy kiló. Vagy mintha szilvaíz.      Mikor a komája megérkezett, megkérdezte:      - Mit osztanak?      - Az erdei becsületet osztják.      - Kilóra? - kérdi Vadmalac.      - Pofára - jön a válasz.      Hát ezen a kérdező elgondolkozott. Bekövetkezett ugyanis, amitől tartott.

Poštenje šume        Oslabio li mu se vid? Ili bilo je to zbog razdaljine, što mu nije bilo potpuno jasno šta se na rubu šume događa. Tako mu se činilo da jedan budža sa jataganom sa paketa na sto postavljenog komad po komad odreže a oni koji u red stoje uzimaju taj komad i odmah nestaju.      Kao da u hartiju za masnoću nešto stave i oni time kući trče.      Kao da je maslac, kilogram sa paketa. Ili kao da je slatko od šljive.      Kad mu je jaran stigao, upitao:      – Šta dele?      – Poštenje šume.      – Na kilu? – pita Vepar.      – Na izgled – glasio je odgovor.      Pa se duboko razmislio. U stvari dogodilo se to čega se bojao.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#8