Jász Attila A világ végéig – Do kraja sveta

 

Jász Attila Szőny, 1966. március 26. –

A világ végéig   A világ végén kisütött a nap. Végre. Végtelen lassú hullámok ostromolják a hatalmas, kopár sziklafalakat. Csak szél, szél, szél, zúgás és óceánmoraj. Egy világítótorony, más semmi. Szél, végtelen és nyugodt víztömeg, és a világ vége. Mint a mesében, olyan földön túlian szép. Az utolsó kép is lehetne az életemben. A világ végéig elnézném. Hasonlóak vagyunk, ugye?   (Cabo da Roca, 2017 május vége)

Do kraja sveta   Na kraju sveta sunce je zasjalo. Konačno. Ogromne zidove stena, golet beskonačni, spori valovi opsedaju. Samo vetar, vetar, vetar, hujanje i brujanje okeana. Jedan svetionik, ništa više. Vetar, beskonačna i mirna masa vode i kraj sveta. Kao u bajci, prava vanzemaljska lepota. U mom životu i poslednja slika bi mogla biti. Do kraja sveta bi gledao. Slični smo, zar ne?   (Kabo da Roka, 2017, koncem maja)   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Jász Attila: Belső angyal Kortárs könyvkiadó Budapest 2019.