Gergely Tamás Isten ujja – Prst Boga

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Isten ujja          Bal karja volt szabad, úgyhogy miközben a szférák zenéjét hallgatta, annak forgatta meg az ujjait a levegőben.      Nézte, bámulta, úgy tűnt neki, megismétlődik a Teremtés.     „Mintha csak Ő lennék.”      Volt a mondatában pillanatnyi eufória, ám megzavarta különös hangulatát egy részlet.     „Melyik ujja is? - Michelangelo festményére gondolt, de csak képzeletben látta, elhalványulva -, talán nem a bal keze ujját nyújtja, nem lenne szerencsés.”      Aztán meg arra gondolt, hogy miért nem mindkettővel teremt, így olyan, mintha félkarú volna. Lenne. El is rontotta vasárnapi örömét a félkarúság:     „Levágták? Vagy úgy született? Félkarú Teremtő?!”

Prst Boga        Leva ruka mu je bila slobodna, tako dok je muziku sfera slušao, u vazduhu prste na toj ruci vrtio.      Gledao, promatrao, činilo mu se da se Stvaranje ponavlja.      „Kao da sam ja On.”      U njegovoj rečenici neka euforija je bila ali neobično raspoloženje mu je jedan detalj zbunio.      „Koji li njegov prst? – na sliku Mikelanđela je mislio ali samo u mašti, kroz maglu video – možda prst na levoj ruci diže, ne bi sretno bilo.”      Posle je pak na to mislio da što ne sa obe stvara, ovako je tako kao da ima samo jednu ruku. Ta činjenica mu je pokvarila nedeljno dobro raspoloženje.      „Jesu li odrezali? Ili tako se rodio? Jednoruki Stvoritelj?!”   Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#80