Bíró Tímea Négy korty – Četiri gutljaja

 

Bíró Tímea Csantavér 1989. december 17.  –

Négy korty   …pontosan ennyit tudnak befogadni a haldoklók ennyire szomjaznak a kevesebb élet néha több mert van hogy a napfelkelte nem öröm hanem egy újabb halál amikor a következő falatot már eltolja a száj célba érünk a busszal kisiklik alólunk a járda vágta közben kicsúszik alóla a táj éleset koppannak a szívpaták újult erővel zajlik a tehetetlenség mesterségesen megtermékenyül a holnap átkötözzük a sebet kicseréljük a levegőt kicseréljük a sebet átkötözzük a levegőt belenyerítünk a paplanba nem hallja négy korty ennyi fér az üveg kupakjába nem akar mondani semmit elköszönni se az ujjaiban lüktető hideg jelzi hogy csak a ruha és a négy korty tartja meg és ha végleg kilökődik innen minden este kinézünk a teraszra hogy nem kuporog-e az egyik sarkában arra várva hogy valaki beengedje nem nem kuporog nem repül nem küld jeleket állva alszunk mint a lovak azt álmodjuk elkéstük a buszt pedig már nincs is miért menni kisiklik alólunk a nevelés tárgyakhoz és halottakhoz nem ragaszkodunk sűrű iszapot visz bennünk a busz ráülünk a megüresedett ágyra belenyerítünk a párnára száradt vérfoltjába

Četiri gutljaja   … ljudi na samrti upravo toliko mogu primiti toliko su žedni koji put manje života je više jer dogodi se da je izlazak sunca nije radost nego nova smrt kad sledeći zalogaj usta već odgurnu stižemo sa busom ispod nas pločnik isklizne tokom galopa ispog njega pejzaž izmigolji kopita srca oštro prasnu nemoć novim snagama se odigrava sutra umetno se oplođuje ranu previjemo vazduh promenimo ranu promenimo vazduh previjemo u poplun njištimo ne čuje četiri gutljaja toliko stane u zaklopac flaše ništa ne želi reći niti opraštati se pulsirajuća hladnoća u prstima signalizira još ga samo odelo i četiri gutljaja drže i da će odavde konačno izbačen biti svako veče na terasi pogledamo u jednom kutku šćućuri li čekajući da ga neko unutra pusti ne ne šćućuri ne leti znakove ne šalje kao konji stojeći spavamo sanjamo da smo bus zakasnili a nema zbog čega bi trebalo ići ispod nas odgoj isklizne predmetima i mrtvacima nismo privrženi bus u nas gustu kaljužu nosi na upražnjen krevet sedimo na jastuku na osušenoj mrlji krvi njištimo   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Bíró Tímea versei | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra (tiszatajonline.hu)