Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2023. március 14., kedd

Gergely Tamás Van idő? – Ima li vremena?

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Van idő?
 
     - Jobbját az égnek emelte - mesélte komája -, a ballal meg szorította magához a gitárt.
     Az énekesnő, akinek a koncertjén járt.
     - Jobbját? - kérdezte Vadmalac, próbálta elképzelni a jelenetet.
     - Igen, mutatóujja kiegyenesítve, akár egy esernyő.
     - Nem Heil Hitler?
     - Nem.
     - Akkor megpróbálom - dünnyögte Vadmalac és kilökte maga is a karját. A balt, mert a jobbja befáslizva. De még az is nehezére esett, úgyhogy leengedte, majd újra fel, körkörösen, mintha repülő lenne, annak a rotorja.
     Érdekes, komája meg órának nézte, vagyis mánusnak a vadmalackart, meg is kérdezte:
     - Van idő?
     - Nincs - bökte ki Vadmalac a parlagon eldőlve.
 

Ima li vremena?
 
     – Desnicu je prema nebu digla – pričao je jaran – a sa levom rukom je gitaru sebi privukla.
     Pevačića, na čijem koncertu je bio.
     – Desnicu? – pitao je Vepar i pokušao prizor zamisliti.
     – Da, kažiprst je ispravila, kao da je kišobran.
     – Nije Heil Hitler?
     – Nije.
     – Onda ću pokušati – mrmljao je Vepar te i on sam ruku izbacio. Levu, jer desna je bila umotana. Ali i to mu je teško bilo, sputio je pa opet gore, krugove pravio, kao da je avion, njegov rotor.
     Interesantno, jaranu se činilo kao da je ruka vepra sat, u stvari kazaljka na satu a i upitao je:
     – Ima li vremena?
     – Nema – izustio je Vepar na parlogu izvrnuvši se.
 
Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://mek.oszk.hu/19600/19634/19634.htm#56

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése