Méhes Károly Aztán eléred a hegyet – Posle stigneš do brda

 

Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –

Aztán eléred a hegyet   Aztán eléred a hegyet a hegy kopár és zöld kövek borítják a szél olyan mintha a kövekhez szorítanád arcodat   Visszafordulsz de az út ahol eddig jöttél nincs sehol a köd mázsás kapuként ereszkedett le mögötted   A hangok hiánya rémiszt úgy hitted a csoda sosem néma legalább egy sóhajt de szádat két ujjal préselik össze   Mégis megnyugtat hogy semmi sincs úgy ahogy vártad a hegy tényleg több és magasabb rendű mint te vagy   Nem hunyod le a szemed nehogy megjelenjen bármi emlék mert nagyon fájna: lám nem érdemled meg a semmit

Posle stigneš do brda   Posle stigneš do brda brdo je pust te zelenim kamenjem pokriven vetar je takav kao da ti lice uz kamenje stisneš   Nazad se okreneš ali cesta kojom si došao više ne postoji magla se iza tebe poput preteška vrata spustila   Nedostatak glasova te straši verovao si čudo nikad nije nem makar jedan uzdah ali ti usta sa dva prsta čvrsto začepe   Ipak te umiri to što ništa nije tako kako si čekao brdo je zaista nešto više i od tebe je nadmoćniji   Oči ne zatvaraš da se ne bi neka uspomena pojavila jer bi i te kako bolela: evo ništa ne zaslužuješ   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Méhes Károly: Röntgen, Parnasszus Könyvek, Budapest. 2012.