Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2023. március 23., csütörtök

Vladimir B. Perić 24. етида – 24. etűd

 

Vladimir B. Perić Šabac 1976. –

24. етида
 
            Дааа...дааааадааааааа……. Пусти се, препусти, блажено потони... Leggiero, светло, што светлије, нееежно... Љубав је музика а ту је и почетак и крај. И наше реминисценције и наше антиципације, руке растављене, руке пружене, руке повезане; наше сонате неисписане, у уху спеване, кроз ехое пренете у сећања у слике...
            Укрштали смо се, мимоилазили и додиривали као лева и десна рука у Рахмањиновој етиди бр. 2 и знали да је музика коју складамо ода једној младости, сунцу наде, новом пламену, звуцима заједничке на(ра)стајуће душе.
            С тобом сам шетао кроз клавирске пасаже у мосту, тамо где су се спајалиЗенити дадаТвојим топлим срцем опијен, модулирао сам осећања из природног мола у дур и узбуђен хармонизовао green-eyed soul мелодије, оне твоје, а сада наше.
            Под нашим ногама ницала је густа и разбокорена текстура, за нашим корацима рађала се широка и заносна партитура.

24. etűd
 
            Igeeen… igeeeeen…igeeeeeeen… Lazíts, engedd el magad, repesve merülj… Leggiero, fényt, fényesebbet, gyengédeeen… Zene a szerelem, itt a kezdet is, a vég is. És reminiszcenciánk is, anticipációnk is, elválasztott karok, kinyújtott karok, összekapcsolt karok; meg nem írt szonátánk, fülünkbe dalolt, századokon át az emlékezetbe, a képekbe vitt…
            Egymást kereszteztük, elkerültük és érintkeztünk, mint Rachmaninov 2. etűdjében a jobb és a bal kar és tudtuk, szerzeményünk óda egy ifjúsághoz, a remény napsugarához, új tűzhöz, az együtt növekedett lelkek zsivajához.
            Veled sétáltam a zongora akkordjain, ott, ahol a „Zenit” és a dada egyesültek. Meleg szívedtől megigézetten, érzéseimet a természetes mólból dúrba váltottam és a green-eyed soul dallamot, azt a tiédet, most már a miénket, izgatottan hangoltam össze.
            Lábunk alatt sűrű, szerteágazó textus nőtt, lépteink mögött széles, magával ragadó partitúra született.
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: Владимир Б. Перић: Етиде оп. 4, УК „Кораци” Крагујевац, 2021.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése