Gergely Tamás Marie – Marija

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Marie        - Elszúrtad! - sziszegte a Mester.      Marie-ra néztem: lehajtott fejjel állt mellettem, még trikóban.      - Ne haragudjon, Mester - szóltam halkan valahogy nem jött össze.      A két epizodista a kijárat közelében várakozott.      - A főpróbán még ment... - folytatta a Mester.      „Mit válaszolhatnék?” - töprengtem .      Marie indulatosan kapta fel a fejét; azok ketten órájukra bámultak.      - Nem voltam eléggé felkészülve - mondtam, s megmarkoltam a neccem.      - Hát nem érti, Mester - kezdett kiabálni Marie hát nem érti, hogy már nem hitt az előadásban?!      Megdermedtem.      A nézőtéren valaki felzokogott.

Marija        – Pokvario si! – siktao je Majstor.      Pogledao sam na Mariju: pored mene pognutom glavom je stajala, još u trikou.      – Majstore, nemojte se ljutiti – oglasio sam se tiho, nekako nije išlo.      Dvojica epizodista su u blizini izlaza čekali. – Na glavnoj probi još je išlo… nastavio je Majstor. „Odgovoriti šta bi mogao?” – razmišljao sam.      Marija je glavu naprasno digla; ona dvojica svoje satove gledali.      – Nisam bio dovoljno pripremljen – rekao sam i svoju džaklju zgrabio.      – Majstore, zar ne shvatate – počela je Marija vikati, zar ne shvatate da u predstavu poverenje više nije imao?!      Zaledio sam se.      Neko je u gledalištu zaplakao.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gergely Tamás: Latorcza kontinens, Mentor, Marosvásárhely, 1998.