Gergely Tamás Statiszták – Statisti

 

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Statiszták        Patrick sápadtan: - Valaki kiált.      Az ügyelő idegesen pillantott felénk.      - Nem mozdulsz - súgtam. - A te helyed itt van.      Megadóan bólintott, mit sem törődve azzal, hogy tócsa gyűl a kosztümére löttyent festékből.      - Valaki kiált - szóltam.      - Képzelődsz - válaszolta Patrick, s kipirult arccal lépett a színpadra.      Amint onnan visszaérkezett, ajka mozgott, közel hajoltam hát, hogy halljam, mit mond. Öreg volt vagy kiégett, arcába a festék mély árkot mart.      - Valaki kiált - rebegte.      Legyintettem, hogy képzelődik, ám megpillantva magam az oldalt elhelyezett tükörben, megrémültem: éppen nyitottam a szám.      „Én vagyok az, aki...”

Statisti          Patrik probledelo: - Neko je poviknuo.        Dežurni je nas nervozno pogledao.      – Ne pomeraj se – šapnuo. – Mesto ti je tu.        Pomirljivo je klimnuo glavom te da na njegov kostim pala boja se tamo gomila nije ga uzbuđivala.        – Neko je poviknuo – rekao sam.        – Izmišljaš – odgovorio je Patrik i na binu rumenim licem stupio.        Čim se vratio, usne su mu titrale, pa sam mu se približio da čujem šta kaže. Star je bio ili opržen, boja je u njegovo lice duboku brazdu dubila.        – Neko je poviknuo – mrmljao je.        Odmahnuo sam, fantazira, ali u stranu postavljenom ogledalu sebe ugledavši, prestrašio se: baš sam usta otvarao.        „Ja sam taj, koji…”   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Gergely Tamás: Latorcza kontinens, Mentor, Marosvásárhely, 1998.