A. Túri Zsuzsa
Budapest 1971. július 30. –
|
Mindig piros
Mindig piros
A tiszta vér.
Amíg folyik.
Mindenkinél.
Egyenlőnek
Teremtetett
Mindenki, kit
Idevetett
A véletlen,
A Jóisten,
Ki tudja?
Talán nincsen
Senki ott fönt.
Csak mi itt lent.
Kint a kétely,
Remény itt
bent...
Mindig piros
A vér színe.
Míg dobog az
Ember szíve.
Kémleljük a
Fakó eget,
Mondogatjuk
Épp eleget:
Jogunk van a
Szabadsághoz,
Az élethez,
Biztonsághoz,
Egészséghez,
Boldogsághoz,
Aztán csendes
Szép halálhoz.
Repkedünk a
Hálók között,
Minden lezárt.
Minden kötött.
Mindig piros
A tiszta vér.
Az ember fél.
Mégis remél.
Te se gondold
Többnek magad.
Idő a zár,
Hit a lakat.
|
Uvek je crvena
Čista krv je
Uvek crvena.
Dok teče.
Kod svakoga.
Ko zna
Da li svi mi
Koji smo slučajno
Ili voljom
Oca nebeskog
Ove stvoreni,
Jednaki?
Možda tamo gore
Nikog nema.
Samo mi ovde dole.
Kao skepsa,
Nada tu unutra…
Boja krvi je
Uvek crvena.
Dok srce čoveka
Kuca.
Posmatramo
Sivo nebo,
Baš dovoljno
Spomenemo:
Imamo pravo na
Slobodu,
Život,
Sigurnost,
Zdravlje,
Blagostanje,
A posle na tihu,
Smernu smrt.
Između mreža
Lebdimo,
Sve je zatvoreno.
Sve je svezano.
Čista krv je
Uvek crvena.
Čovek je u stalnom strahu,
Ipak se nada.
Ni ti nemoj misliti,
Da si iznad svega.
Vreme je brava,
Omča je vera.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: a szerző
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése