|
Panoramni
prikaz nedostajanja
Vazdušni baloni nose
rasuta pisma i dogorela
pokajanja za reč
kraća, ugljen manja.
Slanost se vodom ne gasi,
to najbolje znaju reke što
su se davljenika nanosile,
zaklinjanjem obramile,
a mi ozbiljan deo puta prošli,
ništa ne naučivši.
Panoramni prikaz nedostajanja
će, kažu, izumeti novotvorci
optičkih iluzija koji iza savršenog
osmeha
suze i terpentin mešaju.
Možda će im slikovnica vremena pomoći
da najzad dokuče zašto je ograda
dopola ofarbana, a lula na komodi
ostavljena, ako se iko na ekranima
lažnog postojanja četke bude latio.
Moje su usne meandri ćutanja,
ošančene sene nalik noći pred
pogubljenje
i takve, tesne su za svekolika tvoja
skrivanja
iza ribolikih sećanja na pramajčenje.
Tek par nas je stanica delilo od
stepeništa koje nikad nisam
dokoračila,
do neba što se među brojeve sakrilo
i imalo miris benzina na rubovima
pogleda
koje mi nikad nisi uputio,
jer me nisi poznavao onako kako
lokvanji sa mesecom druguju.
|
A
hiány látképszerű bemutatása
Léggömbök viszik
a szétszórt leveleket és az egy szóval
rövidebb, szénnel kevesebb
elégett bűnbánatot.
Vízzel sósságot oltani nem lehet,
ezt legjobban az esküvel
keretbe foglalt befulladtakat
szállító folyók tudják,
mi meg, az út nagy részét megtéve
sem tanultunk, semmit se tanultunk.
A hiány látképszerű
bemutatását,
állítják, az optikai illúziók újrateremtői
találják majd ki, akik a tökéletes mosoly mögött
könnycseppeket terpentinnel kevernek.
Talán az idő képeslapja segít nekik,
hogy végre megértsék, miért félig festett
a kerítés, a pipa meg miért maradt
a komódon, ha valaki is a hamis lét
képernyőjén az ecsetet kezébe veszi.
Ajkam a hallgatás kígyózó medre,
a görcsbe rándult árnyak kivégzés előtti éjre
hasonlítanak és mint ilyenek, nem engedik, hogy
a ködbe vesző ősanyaság emléke mögé rejtőzz.
Csak néhány állomás választott el
a lépcsőtől, melyre sosem léptem,
a számok közé bújt mennytől
és benzinszag terjedt a nekem
sosem szánt tekinteted szélén,
mert nem ismertél úgy, ahogy
a tündérrózsa a holddal barátkozik.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése