Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –
|
Lower East Side, eltévedtem
A napos délelőtti utca félelmetes.
A nagy író kis íróként itt járt volna?
Ládákban rohadó gyümölcs, a borbély
zárva, minden létezés hiábavalósága,
az aszfalt repedései mentén.
Belátni egy üres iskolába.
Hihetetlen mennyiségű tábla:
Zárva, Elköltözött, Eladó.
Mint egy befoghatatlan rádióadó,
csak távoli surrogást közvetít.
És én, aki először járok itt,
egyszerre bénító fájdalmat érzek,
hiába csöppent a nap rám mézet,
mardos, hogy tessék, mindennek vége.
Majd taxit fogok. Várnak ebédre.
|
Lower East Side, zalutao sam
Zastrašujuća je
prepodnevna sunčana ulica.
Ovde su i velikani
kao mali pisci koračali?
U sanducima trulo
voće, brijačnica je
zatvorena, niz
napuklina asfalta je
uzaludnost svakog
postojanja.
Vidi se unutrašnjost
jedne škole.
Neverovatan broj
ploča:
Zatvoreno, Preselio se, Na prodaju.
Kao predaleka radio stanica,
tek nekakav šum
emitira.
A ja, koji sam ovde
prvi put,
odjedanput bol šta
koči osećam,
sunce na mene med
uzalud kapa,
grize, evo, svemu je
kraj.
Taksi hvatam. Na
ručak me čekaju.
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Méhes Károly: A másik
táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése