Paul Verlaine Clair de lune – Holdfény – Moonlight – Mesečina



Paul Verlaine (Portrait by Courbet)

Metz 3 march 1844 – Paris 8 January 1896

Clair de Lune by Claude Debussy and Paul Verlaine

Clair de lune

Votre âme est un paysage choisi
Que vont charmant masques et bergamasques
Jouant du luth et dansant et quasi
Tristes sous leurs déguisements fantasques.

Tout en chantant sur le mode mineur
L’amour vainqueur et la vie opportune,
Ils n’ont pas l’air de croire à leur bonheur
Et leur chanson se mêle au clair de lune,

Au calme clair de lune. triste et beau,
Qui fait rêver les oiseaux dans les arbres
Et sangloter d’extase les jets d’eau,
Les grands jets d’eau sveltes parmi les marbres.

Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomoru lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,

a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

Fordította: Szabó Lőrinc

Moonlight

Your soul is like a painter's landscape where
charming masks in shepherd mummeries
are playing lutes and dancing with an air
of being sad in their fantastic guise.

Even while they sing, all in a minor key,
of love triumphant and life's careless boon,
they seem in doubt of their felicity,
their song melts in the calm light of the moon,

the lovely melancholy light that sets
the little birds to dreaming in the tree
and among the statues makes the jets
of slender fountains sob with ecstasy.

Translated by Carlyle F. MacIntyre

Mesečina

Pejzaž bez premca, to je vaša duša

Gde idu ljupke maske, plešu krinke,

A svi, dok zvonka lauta se sluša,

Kô da su tužni ispod čudne šminke.

Premda u pesmi setno im trepere

Pobedna ljubav, život dnevnog sjaja,

U sreću kao da nemaju vere,

A pesma im se s mesečinom spaja.

Sa mesečinom i tužnom i lepom

Od koje ptice sanjaju u broju

I vodoskoci u zanosu slepom

Jecaju, vitki u svome mramorju.

Prevod: Ivan V. Lalić