William Wordsworth To Sleep – Az álomhoz – Snu



William Wordsworth

Cockermouth, 7 April 1770 – Cumberland, 23 April 1850

To Sleep

A flock of sheep that leisurely pass by

     One after one; the sound of rain, and bees

     Murmuring; the fall of rivers, winds and seas,

Smooth fields, white sheets of water, and pure sky;

I've thought of all by turns, and still I lie

     Sleepless; and soon the small birds' melodies

     Must hear, first uttered from my orchard trees,

And the first cuckoo's melancholy cry.

Even thus last night, and two nights more I lay,

     And could not win thee, Sleep! by any stealth:

So do not let me wear tonight away:

Without Thee what is all the morning's wealth?

Come, blessed barrier between day and day,

     Dear mother of fresh thoughts and joyous health!

Az álomhoz

Juhnyájra, mely egyenként ballag át

     egy szűk hídon... záporra, méherajra

     és vízesésre... szél és habmorajra...

fehér sík égre... sírna tóra... tág

mezőre... mindre gondoltam – s tovább

     fekszem – álmatlan;  – s már hajnali zajra

     gyúl a gyümölcsös, zeng a bokrok alja

s az első méla kakukszó kiált.

Igy tegnap éjjel és két éje már

     nem nyerlek én, óh Álom! drága, lanyha…

Ne kínozd azt, ki oly régóta vár!

Mi nélküled a reggel dús aranyja?

Jer, nap és nap között áldott határ,

     friss gondolat s víg épség édesanyja!

Fordította: Babits Mihály

Snu

Ovce što dugo idu krdimice,

     Jedna za drugom, zvuk kiša, I pčele

     Što bruje; šum vjetra, rijeka i bijele

Ploštine voda, vedrine, ravnice;

Zamišljah cve to, a sad besanice

     Muče me; ptičje pjesmice malene

     Skoro iz vrta doprijet će do mene,

I prvi sjetni povik kukavice.

Ko sinoć, i dvije noći već, uhvatit

     Ne mogu tebe, Sne, uz sve tišine,

Stoga me nemoj opet noćas patit.

Što bez tebe su sva jutarnja blaga?

Ogrado sretna izmeđ dvije vedrine,

     Zdravlja i misli svježih majko draga.

Prevod: Ivan Goran Kovačić